Nagy a baj a Balatonnál
Veszélyesen elöregedtek a balatoni térség vízhálózatának többnyire azbesztcementből készült csövei, főleg Keszthely környékén kritikus a helyzet - derült ki a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) februári ülésének jegyzőkönyvéből.
Volencsik Zsolt, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) vezérigazgatója beszámolt arról: az ivóvízellátó hálózat átlagéletkora 38 év, a többség már jóval meghaladta a műszaki élettartamát. A 60-as, 70-es évek ivóvíz infrastruktúrájával látják el a térséget a XXI. században - írja a Napi.hu.
A DRV az ország területileg legnagyobb víziközmű szolgáltatójaként, a magyar állam és az önkormányzatok tulajdonában lévő víziközműveket üzemelteti. Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém és Zala megyékben csaknem 400 település 830 ezer lakosának ivóvízellátását, ipari és mezőgazdasági termelőüzemeinek vízellátását biztosítja a kezelésében lévő regionális kistérségi és helyi vízművek, ipari vízellátó rendszerek üzemeltetésével.
Volencsik Zsolt a balatoni tanácskozás jegyzőkönyve szerint a BFT önkormányzati és kormányzati szereplőinek ábrákon mutatta be: a Balaton térségében azbesztcementből van a legtöbb ivóvízhálózat kiépítve, ennek az átlagéletkora 47 év. Szerinte a legkritikusabb terület a Tapolca-Balatonederics közötti szakasz. "Ha ezen a szakaszon bekövetkezik a vészhelyzet, akkor a Nyugat-Balaton vízellátása akár napokig is veszélybe kerülhet" - fogalmazott a DRV vezérigazgatója. A 40 éves, 14 kilométer hosszú távvezetéken 2017-ben 18 csőtörést állítottak helyre, 2018-ban ez 30-ra emelkedett.
A szakember szerint az amortizációs költségek alig vannak beépítve a lakosság által fizetett vízdíjba, a költségvetési források pedig évek óta stagnálnak, másfél milliárd forint áll csak rendelkezésre.
