"Nem Putyint kell legyőzni, hanem Orbánt"
Mint a jereváni rádió adása: a hír igaz, csak éppen nem úgy, nem olyan hangsúllyal és nem is pontosan arról beszélt Vlagyimir Putyin, ahogy az a magyar sajtóban futótűzként végigszáguldva megjelent. Erre hívta fel a figyelmet portálunk megkeresésére Kemény László Oroszország-szakértő, aki kontextusba is helyezve a moszkvai befektetési tanácskozáson elhangzottakat leszögezte: „az előadások és a viták után felmerülő kérdések egyikére reagálva említette meg egy példaként az orosz elnök, hogy más országoknak is az eszükbe juthat a brit példa, amikor kellően megerősödtek gazdaságilag”. „Fordítva ülünk a lovon, amikor Mórickaként mindenről Putyin jut az eszünkbe” – mondta, hozzátéve: az más kérdés, hogy Orbán erre rá is játszik.
Nyolcvan ország közel ezer banki, befektetési és egyéb vállalati szakembere vett részt Moszkvában azon a nemzetközi konferencián, amelyen Vlagyimir Putyin beszédében vázolta az orosz gazdaság helyzetét, s beszámolt azokról a nagy – elsősorban a Távol-Keleten és Szibériában megvalósuló-megvalósítandó – nemzeti programokról, amelyekhez újabb befektetőket keresnek. Putyin szólt arról, hogy a résztvevők – akik között többségben voltak az oroszországi jelenlétet már korábban megteremtett cégek emberei – az élő példái annak, hogy szankciók ide, szankciók oda érdemes Oroszországba menni – összegezte a tanácskozás üzenetét az azt végigkövető Kemény László egyetemi tanár.
Voltak nagy érdeklődést kiváltó viták (például két kormánytag és a számvevőszéki elnök között), s a résztvevők kérdeztek is, a megválaszolásból pedig Putyin is kivette a részét. Az egyik válaszában beszélt részletesen az orosz-amerikai, illetve az orosz-európai uniós gazdasági együttműködési lehetőségekről, aminek egy mellékszálaként tért ki a Brexitre, megjegyezve: a britek példáján felbuzdulhatnak azok a kelet-európai országok is, amelyek szegénységük okán korábban nem tudtak volna bejutni az EU-ba, de megerősödve már nem akarnak majd fizetni. „A megjegyzés kiragadta a kontextusból és így hangsúlyt adott neki az MTI, majd annak nyomán egy sor magyar portál, pedig Putyin üzenete nem ez volt, hanem az, amit kifejezetten hangsúlyozott is: Oroszország számára az erős Európai Unió a kívánatos, azzal tud sokrétűen együttműködni” – húzta alá Kemény.
„Ezt jelentőségében félremagyarázni, átfordítani nagyon rossz üzenetet hordoz, kiváltképpen azért, mert Orbánék kottájából játszik, hiszen ők már eleve nagyon ügyesen úgy játsszák ki a kártyákat, hogy Putyin Oroszországa tűnjék a bábjátékosnak, ők pedig pusztán báboknak” – szögezte le Kemény, kifejtve, hogy Orbán fenn akarja tartani azt a nézetet, miszerint „én nem tehetek róla, én csak azt teszem a nemzet érdekében, ami az országnak jó”. Ezt nagyon jól csinálja, igen ravaszul játssza el a szerepet, amivel a célja, hogy ne őt üssék, hanem Putyint. Az Oroszország és az orosz-magyar kapcsolatok szakértője szerint azonban tisztában kell lenni azzal – s ez az ellenzékre is áll –, hogy „Magyarországnak nem Putyint kell legyőznie, hanem Orbánt”.
De miért áll érdekükben az oroszoknak ennek alájátszani, hiszen például azzal, hogy Putyin évről-évre eljön Budapestre rangot biztosít Orbánnak – vetettük fel. Kemény szerint Putyinék a nagy képet nézik, s a célt tartják szem előtt, ebben pedig nem jön nekik rosszul, hogy Budapesten akkor is fogadták az orosz elnököt, amikor más európai fővárosban nem. Az oroszokat egyetlen dolog érdekli ebben összefüggésben is: annak a de Gaulle-i gondolatnak a kitágított megvalósítása, amely egységben, egyetlen nagy összekapcsolt gazdasági erőtérként képzeli el Európát a Gibraltártól az Urálig – sőt, Putyinék szerint egyenesen Vlagyivosztokig.
Putyinnak semmibe sem került belemenni a korábban demonstratívan oroszellenes politikát folytató Orbán által a kétoldalú kapcsolatok javítására 2010-ben megfogalmazott feltételeknek, nevezetesen, hogy kriminalizálják a korábbi együttműködés magyar politikai szereplőit; hogy véget kell vetni a sérelempolitikának; új lappal kell indulni; s ezt Putyin is fogadja el. Hiába fogadta el ezt Putyin, az nem változtat azon a tényen, hogy éppen hogy akkor kezdődött a kétoldalú kapcsolatokban a kriminalizálódás, amikor Orbánék színre léptek.
Putyin számára ez nem fontos, miként az sem, hogy Orbánnak komoly anyagi érdeke fűződik a kapcsolatokhoz. „Emlékszünk még arra a névre például, hogy Kiss Szilárd?” – teszi fel a kérdést Kemény, emlékeztetve arra, hogy az elvben agrárattaséról széles körben ismert volt, hogy a nagykövet feletti különleges megbízottként dolgozik. (S ahogy például az Index is beszámolt róla: Kiss Szilárd kétszer is megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, nagy tételben intéztetett vízumokat orosz prostituáltaknak és bűnözőknek, a brókerbotrányban érintett Tarsoly Csabával is üzletelt, de Mészáros Lőrinccel is volt egy közös orosz cége. Több feljelentés is született az ügyeiben, de a nyomozást pár év múlva megszűntették ellene.) S miért is veszett össze Orbán és Simicska? – tette fel a következő kérdést Kemény László. A Paks2 szerződés aláírása után kezdett el romlani a kapcsolat közöttük, s ez vezetett végül is szakításhoz, véletlenül pont akkor, amikor Simicska számára feketén-fehéren kiderült, hogy nem ő fogja megkapni a zsíros falatokat a projektből, hanem Orbán strómanjai.
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio tudósítása szerint kérdésre válaszolva kitért Putyin ominózus mondatára. Mint leszögezte: más országok célkitűzéseit nem ismeri a magyar kormány, azonban Magyarország tagja az Európai Uniónak, „mindig is helyesnek tartottuk a rendszerváltás azon célkitűzését”, hogy Magyarország csatlakozzon az EU-hoz.
