Orbán a vesztesek között – Macron a nagy nyertes

NVZS 2019. július 4. 06:13 2019. júl. 4. 06:13

Az igazi nagy nyertes Emmanuel Macron, a vesztesek pedig az Európai Unió keleti fele – reagált az Unió csúcsértekezlete által végül nagy nehezen megszült eredményre Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, aki szerint azonban nem biztos, hogy vége van a „lókupeci alkudozásnak”, mert akár az is előfordulhat, hogy az Európai Bizottság elnökének kiszemelt Ursula von der Leyent nem szavazza meg az Európai Parlament. Ami a magyar pozíciót illeti, úgy látja, hogy „most lesz igazi pávatáncos mutatványra szüksége Orbánnak, akinek úgy kellene konszolidálnia a viszonyait az EU felé, hogy eközben idehaza az októberi választásokig tovább kell vinnie a keményvonalas ellenállást”.

„Macron megakadályozta, gyakorlatilag szétverte az általa a kezdetektől ellenzett csúcsjelölti rendszert, az összes uniós kulcspozícióba hozzá közel álló nézeteket valló ember került, s a britek kiszorulásával, a németek belpolitikai bizonytalankodásával sikerült átvennie az irányítást” – mondta a Hírklikknek Szent-Iványi István, akitől gyors helyzetértékelést kértünk a Brüsszelben végül megszületett személyi döntésekkel, az annak nyomán várható fejleményekkel kapcsolatban.

Mint portálunk is beszámolt róla, az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolja az Európai Bizottság következő elnökének. Az Európai Tanács élére Charles Michel belga liberális miniszterelnököt jelölik, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének székében pedig Josep Borrell spanyol külügyminisztert látnák szívesen, miközben az Európai Központi Bank (EKB) következő vezetőjének a francia Christine Lagarde-ot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatóját nevezték meg. Az Európai Parlament elnökének a bolgár Szergej Sztanisevet ajánlották, de őt nyomban elutasította saját szocialista frakciója, helyette David-Maria Sassoli olasz szociáldemokrata képviselőt terjesztették elő, akiről – és más frakciók jelöltjéről ma szavaznak Strasbourgban.

„Ennyire frankofon és föderalista vezetés még soha nem állt az Európai Unió élén” – szögezte le Szent-Iványi, aki a csúcs által elfogadott jelöltekről adott pár szavas jellemzéssel mutatta be, miért gondolja így. Ursula von der Leyen Macronhoz hasonlóan meggyőződéses föderalista, akinek a második anyanyelve a francia. A francia anyanyelvű Charles Michel nem csak ugyanabból a pártcsaládból származik, mint Macron, egyben nagy híve is a francia elnöknek. Josep Borrell ugyan katalán, de elsődleges tárgyalási nyelve a francia. Christine Lagarde pedig született francia („bár nem biztos, hogy a legjobb választás, mivel nincs jegybanki tapasztalata”).

Kik a vesztesek? – tettük fel a kérdést. A külpolitikai szakértő szerint egyértelműen Európa keleti fele, s nem csak a Visegrádi Négyek, közte Orbán Viktor. Pedig ők most éppen hogy győzelemként próbálják beállítani, hogy sikerült megakadályozni Manfred Weber néppárti, illetve Hans Timmermans szociáldemokrata csúcsjelölt bizottsági elnöki poszthoz jutását.

Orbán győzelmi mámora és a valóság

Orbán Viktor már tegnap este diadalt jelentett: „Az volt a kérdés, hogy olyanok kerülnek-e a pozíciókba, akik szeretik és tisztelik Magyarországot, akik ismerik Közép-Európa történelmét, akik értik a keresztény kultúra fontosságát, akik úgy gondolkodnak a migrációról, mint a magyarok: veszélyt látnak benne” –  nyilatkozta. „Az ő megválasztásukat sikerült megakadályozni, helyettük egy hétgyermekes német családanyát jelöltek, ez már önmagában sokat elárul arról, hogy fordulat várható Európában, vélekedett.

Igaz, arról már szót nem ejtett, hogy a hétgyermekes Ursula von der Leyen 2015-ben élesen bírálta a menekültválsággal kapcsolatos magyar politikát, ő maga pedig szír menekülteket fogadott a házába, s kísérte végig tevőlegesen beilleszkedésüket a német társadalomba, Nem szólva arról, hogy föderalista nézeteket vall, azaz, nem támogatja az orbáni politikát.

Még nincs teljesen lefújva a meccs

 „A keletiek azért is vesztesek, mert a meghatározó vezető pozíciók közül egybe sem sikerült átverni keleti jelöltet, miközben eddig Donald Tusk személyében volt a keleti országokat képviselő vezető, s voltak is jelöltek, akiknek a neve forgott” – mutatott rá Szent-Iványi. A szakértő szerint egyébként az egyensúly nem csak a keleti-nyugati vonalon, hanem a politikát illetően is megbomlott. „A kijelölt vezetők föderalisták, miközben Európa egésze ennél kiegyensúlyozottabb, s ahhoz, hogy az Európai Unió működőképesebb legyen, ezen a téren ennél kiegyensúlyozottabban kellett volna választani”.  

 „A történetnek nem biztos, hogy ezzel azonban vége van” – vázolt egy lehetséges forgatókönyvet Szent-Iványi: két hét múlva lesz a szavazás az Európai Parlamentben a bizottság elnökéről, s ekkor még minden borulhat. Ugyanis főleg a szociáldemokraták körében nagyon erős a tiltakozás Ursula von der Leyennel szemben. Nem amiatt, amiért a keleti tagállamok körében, nevezetesen, mert hogy „migránssimogató” és föderalista, hanem azért, mert nem tartják sikeres védelmi miniszternek, akinek ráadásul van egy gyanús ügye is. Ha pedig elutasítják, akkor nem lesz meg a mögé felálló szükséges többség, hiába fogadja el a Néppárt és a Zöldek, a többi frakció sem nagyon fog rá szavazni. Ha tehát a szociáldemokraták nem állnak be mögé, akkor jó eséllyel borul minden, lehet újrakezdeni a lókupeci alkudozást. „Az elmúlt három nap lókupeckedése már eleve nagyon sokat ártott az Uniónak, jelentősen rombolta az EU tekintélyét, az azonban már egyenesen katasztrofális következményekkel járna, ha újra nyílna az alkudozás folyamata” – szögezte le.

Beszűkült a mozgástér

Adódik a kérdés, hogy ezen körülmények között milyen mozgástere lesz a magyar vezetésnek, jelesül Orbán Viktornak. Szent-Iványi István szerint létérdeke lenne, hogy a Fidesz bent maradjon az Európai Néppártban. Az elmúlt napok bebizonyították, hogy a Fidesz felfüggesztésével nagyon beszűkült Orbán mozgástere, a perifériára szorult – mutatott rá a szakértő, aki szerint látszik, hogy sokkal kevésbé tud hatékony szövetségeket kötni. Nem véletlenül kapaszkodik Orbán a V4-be, de ez sem életbiztosítás a  számára. „A visegrádiak közül ugyanis a lengyeleknél az idén ősszel, a szlovákoknál jövő tavasszal választásokat tartanak, miközben a cseheknél komoly botrányok övezik a kormányfő, Andrej Babiš személyét; jó esély van tehát arra, hogy komolyabb elmozdulás történjen ezekben az országokban”. 

Orbán persze maga is látja, hogy vissza kellene kerülnie az EPP-be, ellenkező esetben ugyanis nagyon marginális befolyása lehet, ami az ősszel várható nagy csaták idején visszaütne. Az egyik, hogy az év második felében az Unió soros elnökségét adó Finnország már jelezte is, hogy tovább akarja vinni a VII. cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen –„s habár az nem valószínű, hogy ez felfüggesztéssel érne véget, az, hogy az eljárás folyamán Orbán mindvégig a vádlottak padján ül, egy kiszorított helyzetet eredményez, s így nehezen lehet a magyar érdekeket érvényesíteni. Pedig arra nagy szüksége lesz az ősszel kezdődő új hétéves költségvetés kitárgyalása során– mutatott rá.

„Most lesz igazi pávatáncos mutatványra szüksége Orbánnak, akinek úgy kellene konszolidálnia a viszonyait az EU felé, hogy eközben idehaza az októberi választásokig tovább kell vinnie a keményvonalas ellenállást, hiszen ha nem így tenne, az visszaütne” – mutatott rá Szent-Iványi, aki nem biztos abban, hogy ez sikerülhet-e neki. „Mindenesetre az olyan lépések, mint a Magyar Tudományos Akadémiát ellehetetlenítő törvény nem segíti a konszolidációját a Néppártban” – szögezte le.