Orbán állást foglalt a szekuláris és a szakrális világ küzdelmében
„Nem hinném, hogy a büszke református Orbán Viktor magánemberként lett volna jelen a Ferenc pápával és a vatikáni adminisztrációval is konfrontálódó ultrakatolikus ICLN hétvégi fátimai tanácskozásán. Ha viszont minden magyar miniszterelnökeként, akkor – álláspontom szerint – a minimális politikai elvárás vele szemben a beszámolási kötelezettség. Mindez annál is inkább indokolt lenne, mert Orbán ezzel deklaráltan a pápával szemben álló erők mellé állt” – szögezte le megkeresésünkre Gábor György. A vallásfilozófus az ICLN-t a szekuláris államra tekintettel veszélyesebbnek gondolja a fundamentalistának tartott Opus Dei-nél is, hiszen nyíltan lobbiszervezet, amelynek a célpontja a szekuláris országok törvényalkotása, s kiemelt célterületei közé tartozik az oktatás és a családjog. Orbán már 13 éve kifejtette, hogy fundamentalista alapokra akarja helyezni az oktatást. A részvételével kapcsolatos kérdéseinket írásban eljuttattuk Havasi Bertalanhoz, s a válaszokat – reméljük, kapunk – ismertetjük.
„Több komoly gond van a szabad portugál sajtónak köszönhetően véletlenül kiderült úttal” – fejtette ki Gábor György. Az első, hogy egy olyan nemzetközi katolikus szervezetről, a Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózatáról (ICLN) van szó, amelynek – s ez a nevében is benne van – a törvényhozói, jogalkotói terület az elsődleges célpontja. Református lévén, furcsa lenne, ha magánemberként – „Orbán Vikiként” – vett volna részt a magyar miniszterelnök ennek a szervezetnek az éves találkozóján, viszont ha kormányfőként, akkor törvénysértő módon, s a minimális politikai elvárással ellentétben nem tesz eleget a beszámolási kötelezettségének – mondta, hozzátéve: ahogy arra Szél Bernadett független képviselő június elején az Európai Tanács üléseivel összefüggésben felhívta erre a kötelezettségére a figyelmet. „Mindenképpen politikai elvárás – azt már mondani sem merem – , hogy morális is egyben, hogy minden magyar állampolgár miniszterelnökeként, s a végrehajtói hatalom fejeként, Orbán beszámoljon az útról, arról, mi dolga volt ott, s mit végzett, még úgy is, ha vannak részletek, amelyek nem tartoznak a szélesebb közvéleményre” – hívta fel a figyelmet, leszögezve: „ugyanis minden magyart képviselt, a hívőket és a nem hívőket, valamint az ebben vagy abban hívőket egyaránt, s jogunk van tudni, hogy mit keresett ezen a találkozón.”
De Orbán politikai eljárásánál nagyobb problémának tartja Gábor György, hogy a miniszterelnök ezzel beszállt a katolicizmuson belüli éles politikai küzdelembe. Ferenc pápa nyitottságával szemben áll egy – politikai értelemben vett – meglehetősen fundamentalista álláspont – vázolta a helyzetet, emlékeztetve a pápa augusztus elején az olasz La Stampának adott interjújára, amelyben arról beszélt, hogy „A szuverenizmus elszigetelődő magatartás. Aggódom, mert elhangzanak olyan beszédek, amelyek Hitler 1934-es beszédeihez hasonlítanak: ’Előbb mi! Mi…, mi…’: ezek a gondolatok félelmet keltenek. A szuverenizmus bezárkózás. Egy ország legyen szuverén, de ne bezárt. A szuverenitást meg kell védeni, de óvni és előmozdítani kell a többi országgal, az Európai Közösséggel való kapcsolatokat is. A szuverenizmus túlzás, amely mindig rosszul végződik: háborúkhoz vezet.” Nos, ez a szervezet, az ICLN pedig a jelenlegi vatikáni vezetéssel, s magával a pápával konfrontálódik, s aligha véletlen, hogy a Vatikánon belül sem örvend nagy népszerűségnek.
S hogy mi teszi igazán problematikussá az ILCN szervezetet? – Gábor György szerint az, hogy deklaráltan a törvényalkotást célozza lobbitevékenységével, mégpedig kiemelt területeken, mint az oktatás és a családjog. Orbán ugyan a végrehajtói hatalom feje, de a törvényalkotásban, a Parlamentben annyira túlsúlyos a pártja, hogy – folyamatosan megtapasztalhatjuk – mindent át tud verni. És ő már 2006-ban (!) világosan elmondta, hogy milyen oktatást akar: „a kulcskérdés..., hogy megadjuk-e a lehetőséget a gyerekeinknek arra, hogy megkapják azt a fajta lelki nevelést, hittanon keresztül, etikaoktatáson keresztül, ami nélkül a későbbiekben nem fogunk tudni helytállni... alapvető reformra, vagy alapvető átalakításra szorul a magyar oktatásügy... Én szeretnék egy erőteljes – a fundamentalista szó sajnálatos módon most negatív a magyar nyelvben –, de fundamentalista választ adni majd erre a kérdésre...a gyermeknevelés lényege az alapvető tanításokhoz való elvezetés....Most én ezen a fundamentalista alapon állok személy szerint, és örülnék, hogyha a magyar oktatási rendszer elfogadná majd a választások után, hogy erre az alapra érdemes építkezni”.
„Nem véletlen tehát, hogy a lobbista ultrakatolikus szervezet meghívja Orbánt a tanácskozására” – szögezte le a vallásfilozófus, aki szerint ez intő jel. Ez a szervezet ugyanis nagyobb veszélyt jelent a plurális, szekuláris, demokratikus világrendre, mint a fundamentalistának tartott Opus Dei, amely „csak” azt tűzte ki célul, hogy világi katolikus embereket helyez el különféle, stratégiailag meghatározó területekre, a politikai szférától a gazdasági-pénzügyi szférán át a médiáig bezáróan. Az ILCN ezzel szemben egyenesen a törvényalkotást célozza meg.
„Valójában a szekuláris és a szakrális világ érdekütközése folyik” – húzta alá, emlékeztetve arra, hogy Ferenc pápa a megoldáshoz vezető út megtalálását nem ütközésként, hanem párbeszéd formájában képzeli el – ahogy azt a már említett La Stampa interjúban is világosan kifejtette: A párbeszéd szerinte az egyik legfőbb kihívás „az érintett felek között, az emberek között. Mentális működésmódunknak annak kell lennie, hogy ’először Európa, aztán mindegyikünk”’. Ez a ’mindegyikünk’ nem másodlagos, hanem fontos, de Európa többet számít. Az Európai Unióban beszélnünk kell egymással, eszmecserét kell folytatnunk egymással, meg kell ismernünk egymást. Ezzel szemben időnként csak kompromisszumos monológok hallatszanak. Nem! Meg is kell hallgatni a másikat!”
Orbán nagyon határozott jelzést küldött a külvilág felé azzal, hogy részt vett ezen a találkozón – vetett fel egy további szempontot Gábor György. „Persze ő nyilvánvalóan ezt dicsőségnek tartja, és fontos politikai üzenetnek azon körök felé, amelyek a katolicizmuson belüli jól kitapintható konfrontációt illetően a pápával ellentétes oldalon állnak. A híradások szerint – több szélsőjobboldali politikus mellett – a találkozón jelen volt Mick Mulvaney, Donald Trump amerikai elnök kabinetfőnöke is, és mint emlékezetes, Trump elnök, Steve Bannonnal vállvetve egyfajta szellemi-spirituális harcot hirdetett meg a pápa liberálisabb, toleránsabb irányvonalával szemben. Orbán ezzel egyértelműen azt üzente: hogy neki is ott van a helye a szekuláris világot legyőzendő ellenfélként, mi több, ellenségként tekintő politikusok között, akik szemben állnak Ferenc pápával – húzta alá a vallásfilozófus.
A találkozó
Ultrakatolikus szervezet ülésén vett részt a magyar miniszterelnök a hétvégén, a Nemzetközi Katolikus Törvényhozók Hálózatának (ICLN) rendezvényén, Fátimában, a portugál zarándokhelyen – írta meg a hvg.hu portugál sajtóhírek alapján. A 2010-ben alapított, független ICLN célja a szervezet weboldalán található tájékoztató szerint a gyakorló katolikusok és a politikusok közötti híd megteremtése és a keresztény értékek hangsúlyosabbá tétele a politikai életben. A szervezet tagjai minden évben egy négynapos gyűlésen találkoznak – ez zajlott csütörtöktől vasárnapig Fátimában. Ezen túl azonban nem sokat lehet tudni sem a szervezetről, sem a találkozóról.
Bár a rendezvény a leghíresebb portugáliai zarándokhelyen zajlott, a kegyhelyhez nincs köze, a biztosítást is állami forrásból finanszírozták. Mindez a szervezőket nem zavarja, a konferenciát beharangozó kisfilmben – amelyben Ferenc pápa és a fátimai jelenések tanúi, a három pásztorgyerek egyaránt megjelennek – úgy nevezik a rendezvényt, ahová csak meghívással lehet eljutni: nemzetközi zarándokút politikusoknak – írja a HVG.
