Orbán dolgozószobájában restaurálás helyett milliárdokért kenték fehérre a falakat

Nagy András 2019. január 14. 14:02 2019. jan. 14. 14:02

„Műemléki szempontból biztosan lett volna jobb megoldás” – mondja a Hírklikk által megkérdezett belsőépítész. A szakmabelit az után kérdeztük, hogy kiderült: Orbán Viktor budavári dolgozószobájának kivitelezése során művészetileg igen értékes díszfestést is feláldoztak a puritánság oltárán.

Kifejezetten puritán, szó szerint kolostori körülmények között folytatja Orbán Viktor a munkáját az egykori karmelita kolostor épületében kialakított kormányfői rezidencián - szóltak a kormányoldali fanfárok a Miniszterelnökség januári várba költözése kapcsán. A jobboldali média ezzel, meg néhány kormányzati PR-fotó közlésével a maga részéről nyilván le is tudta volna a költözést.

Ám mindjárt az újév első napjaiban kiderült, hogy Orbán Viktorra és kíséretére a Gundel étterem főz, ma pedig, hogy a kivitelezés során a művészetileg igen értékesnek tartott díszfestést is feláldozták a puritánság oltárán. Elsőként az Index írta meg, hogy a budai vár egykori Karmelita kolostorának egyedülálló freskóegyüttese is áldozatul esett a sokmilliárdos felújításnak. A portál úgy tudja, a festés még megvan, tehát nem verték le, „csak” lemázolták.

A Hírklikk által megkérdezett, belsőépítészetben és kivitelezésben egyaránt jártas szakember szerint az, hogy a 18. század végi késő barokk díszítés helyére hófehér falak kerültek, önmagában nem jelent tragédiát. Elmondása szerint van most egy semleges műemléki terekre törekvő trend, de nyilván nagyobb értéket képviselne az épület, ha a szóban forgó freskókat – pontosabban szekkókat restaurálták volna.

Elképzelhető, hogy a díszfalfestést megvédték, és később helyreállítható lesz – mondja, de az ellenkezője is igaz lehet, vagyis hogy visszafordíthatatlan az átalakítás. Ez azonban nem derül ki egyhamar szerinte. A tervező Zoboki Építésziroda egyébként alapos cég, éppen ezért meglepőnek tartaná, ha ők tönkretették volna az értékes falakat. A szakmabeli szerint alighanem műszakilag is megállja a helyét a kivitelezés, ugyanakkor „műemléki szempontból biztosan lett volna jobb megoldás”.

A freskóügy kipattanása kapcsán később eszünkbe jutott, hogy az új irodaépület bemutatásakor napvilágot látott, hogy – megint csak a puritánság jegyében – a dolgozószobákat nem hagyományos, hanem falfűtéssel látták el. Megkérdeztük az építész szakembert, lehet-e összefüggés ennek a kivitelezése, illetve a díszfalfestés eltűnése közt.

A falfűtést úgy kell elképzelni, hogy vékony kis csövek futnak fel a falban nagyjából egy centi vastag vakolatban. Az ilyen típusú fűtéshez mindenképp új vakolat kell. Nem feltétlenül kell hozzá leverni a régit, esetleg rá is lehet húzni egy újat, amiben elmegy a fűtési vezetékek hálózata. Falfűtés tehát csak úgy valósítható meg, ha a tervezett fűtött felületeken leverik a vakolatot, vagy ha rávakolnak. Ha ez freskós felületet érint, akkor ott az a freskó szinten biztosan megsemmisül – jött a válasz.