Orbán marginális szerepet játszik Brüsszelben

NVZS 2019. július 2. 08:09 2019. júl. 2. 08:09

„Orbán már egy ideje olyan spirálban van, hogy egyszerűen nem tud jót lépni – legutóbb a Joseph Daulnak, a Néppárt elnökének írt levelében már maga is egyértelműen beismerte, hogy nincs adu a kezében, nincs befolyása a Brüsszelben zajló folyamatokra” – fejtette ki portálunknak Szent-Iványi István. De nemcsak Orbán, a Visegrádi csoport egésze sem képes érvényre juttatni akaratát az uniós vezető posztok elosztásának alkufolyamatában, s jelen állás szerint mintha azt látszana, hogy a magyarok és a lengyelek egyedül maradnak, az ő szavazataik nélkül is megköttethető lesz az alku. „Maga a lókupeci alkufolyamat siralmas, sokkal tisztább helyzetet teremtett volna, ha ragaszkodnak a csúcsjelölti rendszerhez” – véli a szakértő.

„Sokat elárul Orbán marginális szerepéről Brüsszelben, hogy azóta, hogy elkezdődött az európai uniós csúcstalálkozó, a magyar miniszterelnöknek egyetlen kétoldalú találkozója volt, mégpedig a hétfőre virradó éjjel az összes jelen lévő tagállami vezetőt végig látogató Dondal Tuskkal, miközben – például a Politico.eu által „online” közvetített  tudósításában is látható módon –  a legtöbb uniós vezető sokkal zsúfoltabb programot bonyolított. Orbán az Európai Tanács lengyel elnökével folytatott találkozó mellett még részt vett a Visegrádi Négyek és Angela Merkel, illetve Emmanuel Macron egyeztetésén. És pont.

„Külön, bilaterális alapon senki nem akar szóba állni Orbánnal” – vonta le ebből a következtetést Szent-Iványi István, hozzátéve: „nem véletlenül érezte úgy a magyar kormányfő, hogy valamilyen módon jeleznie kell a jelenlétét”. A külpolitikai szakértő szerint emiatt, PR-okokból született a Joseph Daulnak küldött levele. Annak a politikusnak – az Európai Néppárt elnökének – üzent ugyanis ezzel, aki jómaga nincs is jelen a Brüsszelben zajló alkufolyamatban, hiszen nem miniszterelnök, nem államfő, nem is uniós vezető, s mint ilyennek egyszerűen nincs beleszólása az alkuba.

S ha már ennél a levélnél tartunk, Szent-Iványi szerint abban nem csak az a feltűnő, hogy önmagát alázza Orbán, amikor beismeri, amit idehaza soha be nem ismerne, miszerint, hogy a befolyása a folyamatokra zéró („Azzal is tisztában vagyok, hogy ilyen körülmények között a Fidesznek semmilyen ráhatása nem lehet az Európai Néppárt politikájára.”). Az is szembeötlő a szakértő szerint, hogy Orbán a levélben csak Frans Timermanns szocialista csúcsjelölt Európai Bizottsági elnöki megválasztása ellen tiltakozik, szót nem ejt benne arról, amit hónapok óta minden lehetséges fórumon hangoztat, hogy elfogadhatatlannak tartja Manfred Weber néppárti csúcsjelölt megválasztását. „Igaz, Orbán furcsa helyzetbe lavírozta magát: talán már meg is bánta, hogy annyira nagyon ellenezte Weber megválasztását” – mondta.

Mi lesz, ha végül Timmermanst végül mégis megválasztják bizottsági elnöknek, mit tud Orbán tenni? – kérdeztük Szentiványit, aki szerint a Fidesz elnöke már egy ideje olyan spirálban van, hogy egyszerűen nem tud jókat lépni. „Nem jött be a számítása az Európai Parlamenti választásokon; megalázkodásra kényszerült az Európai Néppárttal szemben; sunyi módon – itthon nem terjesztve hírét – találkozott az EPP bölcseivel; gesztusokat tett, egyebek között a közigazgatási bírósági rendszer bevezetésének  határidő nélküli lehalasztásával” – sorolta  példákat az elmúlt időszakban tett, a lefelé spirált fémjelző Orbán-lépések közül.

De nem csak Orbán szerepe vált marginálissá az EU-n belül, a Timermans ellen kézzel-lábbal hadakozó Visegrádi csoport egészének a ráhatásáról is el lehet ezt mondani – mondja Szent- Iványi, aki példaként említi, hogy a V4-ek által az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének átverni próbált Maros Sefcovic szlovák uniós biztos pozícióhoz jutásáról nem hallana ezekben a napokban Brüsszelben, ahol pedig nagyon sok név forog közszájon különféle vezető pozíciókra. 

„A Visegrádi négyeknek sokkal nagyobb a szájuk, mint a befolyásuk” – szögezte le a szakértő, aki aláhúzta, hogy ezt maguknak köszönhetik. Ugyanis nagyságuk alapján lehetne ez másként is, de „az úgy nem megy, hogy Brüsszel ellen politizálnak, ami főleg a magyarokra és a lengyelek.re jellemző. Úgy látja egyébként, hogy nem a V4-nek lesz köszönhet, ha végül mégsem Timmermans lesz a bizottsági elnök. „Most az látszik, hogy az alkufolyamatban az ellene eleve gyengébben tiltakozó cseheket és szlovákokat igyekeznek meggyőzni a többiek, miközben úgy tűnik, hogy a bolgárokkal már meg is kötötték az alkut; a magyarokkal és a lengyelekkel pedig nem foglalkoznak, merthogy nélkülük is össze lehet szedni a szükséges támogatást a szocialista csúcsjelölt mögé”.

Ami pedig egy esetleges Timmermans „győzelem” hatását illeti – Szent-Iványi szerint Magyarország szempontjából nem lenne rossz, mivel az emberi jogok és a demokrácia ő elkötelezett híve. Ha ő lesz a bizottsági elnök, akkor az elkövetkező öt évben sokkal határozottabban képviseli ezeket az értékeket, mint ahogy Manfred Weber tenné – szögezte le. Persze ez azt is jelenti, hogy „rálép a magyarok tyúkszemére, ahogy az várható a hétfő óta az uniós elnökséget július elseje óta ellátó finnektől is” – mondta, hozzátéve: a finnek ezt máris jelezték is, s közlésük szerint akár már júliusban is a Tanács napirendjére tűzhetik a VII. cikkely szerinti konzultációt.

„Orbánnak tehát nem attól kell félnie, hogy megfosztják a szavazati jogától, hanem attól, hogy ha fél évig a szégyenpadon ül, akkor még jobban beszűkül a mozgástere és tovább csökken az érdekérvényesítő képessége. „Ez pedig annak fényében különösen negatív, hogy ősszel indul az újabb költségvetési ciklusról szóló alkudozás” – emlékeztetett Szent-Iványi.

A szakértő még egy, Orbán számára veszélyt jelentő tényre is felhívta a figyelmet: Lengyelországban ősszel parlamenti, jövő tavasszal pedig köztársasági elnöki választást tartanak. Az előbbire bejelentkezett egy új pro-Európa párt, az utóbbin pedig esélyes Donald Tusk, az Európai tanács most leköszönő elnöke, aki nagyon elismert, európai értékeket valló politikus. Ha pedig ilyen irányú változások következnek be Lengyelországban, akkor a lengyeleket gyorsan visszafogadják, s Orbán végül akár egyedül is maradhat.

Szent-Iványi szerint egyébként „egy nagyon siralmas, megalázó, és az Európai Unió jövőjére rossz fényt vető lókupeci alkudozás folyik a pozíciók elosztásáról”. Úgy véli, hogy hiba volt felrúgni a csúcsjelölti versenyt, az ugyanis sokkal egyértelműbb dolog lenne: a választáson döntöttek, nincs alku, hanem automatikusan a legerősebb kapja a posztot”.  

Holnap ismét tanácskoznak

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke felfüggesztette az európai uniós csúcstalálkozót, a megbeszélések kedden 11 órakor folytatódnak. Ez már a második felfüggesztés: a vasárnap délután megkezdett tanácskozást Tusk kezdeményezésére a tagállamok vezetőivel folytatott, mintegy nyolc órán át tartó kétoldalú megbeszélések szakították meg, azonban ezt követően sem értek el előrelépést. A rendkívüli csúcstalálkozón a tagországok állam-, illetve kormányfői egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak.