Orbán megint győzelemként állítja be a kínos buktát
„Nevezzük csúsztatásnak” – mondta megengedően Szent-Iványi István külpolitikai és uniós szakértő, amikor arra kértük, hogy magyarázza el Orbán Viktor minapi kijelentését, miszerint „abba nem mehetek bele, hogy bárki más, például az EP válogasson magyar politikusok közül a magyar nép helyett”. „Orbán nagyon tehetséges abban, hogy a veszteségeit is győzelemnek állítja be – most ugyan végül nem az első jelöltje futott be, de ezzel együtt is azt fogja mondani, hogy a jelöltje győzött és ő pedig azt jelölte, akit ő akart” – vezette le a szakértő a Trócsányi-Várhelyi kényszerű csere orbáni kommunikációjának az irányát. Az biztos, kínos buktába futott bele Orbán.
„Ezt játszotta el akkor is, amikor az Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát a pártcsaládban, akkor Orbán azt kommunikálta, hogy ő maga kérte a felfüggesztést” – emlékeztetett Szent-Iványi. „Az Európai Parlament soha nem válogat, nem mond olyat, hogy egy biztosjelölt jó vagy rossz, nem is javasol senkit” – szögezte le. Éppen ezért minimum csúsztatás, amit Orbán mondott az unió soros elnökségét adó Finnország miniszterelnökével közös budapesti sajtótájékoztatóján.
Szent-Iványi szerint egyébként másodjára óvatosan jelölt Orbán, olyat, akit nem lehet elutasítani. Orbánról mindenfélét el lehet mondani, de az vitathatatlan, hogy realista politikus: Várhelyi Olivér jelölésével nem vállalta fel annak a kockázatát, hogy miatta bukjon el az egész Bizottság, hiszen – mint ismert – október 23-án majd egyben szavaznak a testületről az EP-ben. Az is a realizmusát mutatja, hogy másodjára már nem olyan provokatív jelöltet választott, akivel az EP-nek problémája lehet. Ezzel együtt is kemény meghallgatásra számít Szent-Iványi, s arra, hogy Várhelyi Olivér átjut a rostán. Különben is a gyakorlat szerint a második jelölteket általában elfogadják, ellenkező esetben veszélybe kerülhet a Bizottság hivatalba lépése a határidőre.
Vajon megtarthatja-e az eredetileg Trócsányira kiosztott bővítési portfoliót? – kérdeztük a szakértőtől, aki szerint egyelőre erre a posztra hallgatják meg őt a jövő héten. Az azonban már más kérdés, hogy mekkora lesz a tekintélye a világéletében uniós területen dolgozó technokrata karrierdiplomata Várhelyinek a Bizottságban. Szent-Iványi Andor László példáját említette: az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős, 2010 és 14 közötti magyar biztosa is a szűk kisebbséghez tartozott a Bizottság összetételét tekintve. Ő is technokrata volt, miközben a Bizottságban rendre a politikusok vannak többségben.
Várhelyi előtt már arra is volt példa, hogy karrierdiplomatát jelöltek biztosnak – a most leköszönt Bizottságban a cseh biztos is ilyen volt – sorolta. „Ez a lépés persze beleillik Orbán ama felfogásába, miszerint a Bizottság ne politizáljon, az legyen csak egy végrehajtó testület, s járjon el a Tanács utasításai szerint” – mondta, hozzátéve: ezt azonban akkor már az első jelölésében is figyelembe kellett volna vennie, s akkor elkerülhetett volna egy „kínos buktát”.
„Ötletnek egyébként nem volt rossz Várhelyi, bár szerintem jobb lett volna Járóka Lívia” – mondta Szent-Iványi, utalva arra, hogy a közelmúltban portálunknak kifejtette: „Járóka Lívia lenne PR-szempontból a legjobb választás Orbán számára, nem volt kormánytag, nem támadható, régóta EP-képviselő, vesszőfutás nélkül átmenne, hiszen gond nélkül megválasztották alelnöknek is, s nő, ami von der Leyen szemében kedvező, hiszen szerette volna, ha a biztosok fele nő lenne”.
Az általa személyesen is ismert Várhelyiről azt mondta, hogy olyan értelemben nehéz őt politikailag elhelyezni, hogy több magyar kormányt is szolgált, Brüsszelben és Budapesten is, mindvégig uniós területen mozogva, s például a Gyurcsány-kormány alatt is köztisztviselő volt, mégpedig az Igazságügyi Minisztériumban. Az a híre, hogy nagyon fegyelmezett és lojális ember – „Orbánnak ilyen emberre van szüksége”. A maga részéről arra számít, hogy kemény meghallgatás után át fog menni ez a jelölt, akivel szemben nehéz olyan érveket felhozni, mint egy politikai kinevezettel szemben.
A meghallgatásán – vélekedett – nem a személyes múltjáról fogják faggatni, ugyanakkor fel fog merülni az Orbán-kormányhoz való viszonya, vagy éppen a magyar kormány Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikája. Kellemetlen kérdésekre számíthat, például Nikola Gruevszki köztörvényes bűnért elítélt korábbi észak-macedón kormányfő Magyarországra menekítése és menedékjog biztosítása miatt éppen úgy, mint a magyar médiaterjeszkedésért Észak-Macedóniában vagy éppen a magyar-ukrán kapcsolatok témájában. Ezekben Orbán biztosjelöltjének állást kell foglalnia, s „akkor teszi jól, ha elhatárolódik attól, amit magyar nagykövetként eddig képviselt”.
Egy érdekes elmélet
Egészen érdekes – hogy azt ne mondjuk – unorthodox elmélettel állt elő Odze György, a Tihany Centre for Poltical Analysis független kutató és elemző központ vezetője, volt diplomata. Szerinte Orbán előre megfontoltan feláldozta Trócsányi Lászlót, amiről előre tudta, hogy el fogják meszelni a biztosi meghallgatásán. „Orbán ugyanis szabadulni akart a szenvedélytelen öregúr Trócsányitól, akire már nem volt a továbbiakban szüksége, ott volt ugyanis neki a kiszemeltje a miniszteri posztra: Varga Judit, a lelkes Orbán-hívő komszomolka”. Trócsányi pedig nem tehetett mást, hiszen már korábban beleült az Orbán által épített hullámvasútba, abból menet közben nem szállhatott ki. Így el kellett vállalnia a jelöltséget a miniszterelnöktől – vázolta elméletét Odze portálunknak.
