Orbán után a stadionjait is leszavazhatják a budapestiek
Várhatóan népszavazás dönti majd el, hogy a fővárosban megépül-e az atlétikai vb versenyeinek otthont adó stadion, vagy a budapestiek elutasítják azt. A beruházás 120 milliárdba kerülne, de az előkészítésre is milliárdokat fordítottak. A Fidesz kormány eddig 32 darab stadion építésére 350 milliárdot, a vizes vb-re pedig 100 milliárdot költött, miközben először 20 milliárdra tervezték.
Csak néhány napja tudjuk, hogy népszavazás döntheti el a budapesti atlétikai világbajnokság sorsát. A sportesemény melletti kampány azonban már az önkormányzati választás éjszakáján újrakezdődött. A fővárost elveszítő Orbán Viktor kétélű fegyvert vetett be, az ellenzék korábbi harcos elutasítása helyett együttműködést ajánlott. Az új főpolgármesternek, Karácsony Gergelynek azt üzente, hogy a kormány egyetlen olyan beruházást sem fejez be, amit a budapestiek elleneznek. A közgyűlésnek el kell tehát döntenie, hogy akarja-e a Liget projektet, az új kézilabda csarnokot, vagy épp az új atlétikai stadiont. Információink szerint csupán az atlétikai pálya 20 milliárdba kerül, s ha jól értettük Orbán Viktort, akkor ezt a pénzt a fővárosi kórházak, vagy iskolák, esetleg utak fejlesztésére aligha adná oda. Abban az esetben, ha Karácsony elutasítja a már elkezdett beruházásokat, akkor a versenyeket le kell mondani, ami persze újabb milliárdokba kerülhetne. Ez a politikai csapda!
A várható népszavazási kampányban a jelek szerint a magyar kormány felvonultatja majd a sportolókat is. Baji Balázs – akit egyébként az idén Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntetett ki – mozgalmat indított a budapesti atlétikai vb megrendezéséért. A gátfutó a világhálón azt írja: megijedt attól, hogy veszélyben az atlétika jövője, ezért az interneten várja a támogató klikkeket. Baji kibontakozó mozgalmához csatlakozott a gátfutó Kozák Luca, a súlylökő Márton Anita, és a hétpróbázó Zsivóczky Farkas Gyöngyi, de még az úszófenomén Hosszú Katinka is megüzente: fantasztikus érzés hazai közönség előtt átvenni az aranyérmet. Szóval a sportolók már beindultak, igyekeznek nyomást gyakorolni Karácsony Gergelyre. Bár eddig alig akadt támogatója.
Támogatja a tervezett világjátékok megrendezését az ismert sportközgazdász, Dénes Ferenc is, aki másokkal ellentétben pénzt is ajánl a vb megrendezésére. Dénes azt javasolja az interneten, hogy a civilek is szálljanak be a világbajnokság infrastruktúrájának költségeibe. Aki valóban támogatja már az előkészületeket is, az fizessen be havonta 10 ezer forintot, illetve aki ebben a mozgalomban akar részt venni, s tovább osztja a Facebook bejegyzést, az adjon 20 ezer forintot.
Eddig senki nem jelentkezett. Pedig Dénes Ferenc javaslata szerint a gyűjtés nyilvános, és átlátható lenne. Az ügy menedzselést pedig az atlétikai szövetségre bíznák. A kommentelők között eddig nem találtam olyan lelkes vb rajongót, aki fizetne. Sem kormánypárti politikusok, sem sportolók, még Baji Balázs sem akar anyagi terheket vállalni. Néhányan csak annyit írtak – névvel, címmel – hogy „egy nagy lófaszt”!
De akadt ennél durvább kifejezés is. Mások viszont szelíden arra emlékeztetnek, hogy a nemzeti büszkeséget dagasztó vizes vb költségei 24 milliárdról indultak, aztán ez felszaladt 49 milliárdig, végül az egész verseny 103 milliárdba került. Ennyit fizetett tehát az ország arra, hogy láthatta Hosszú Katinka aranyérmet hozó versenyét.
Viszont Hosszú Katinka legalább valóban nyert aranyérmet Budapesten, aki ma már a háromszáz aranyérem büszke tulajdonosa. Mögötte komoly teljesítmény van, ami az atlétikáról aligha mondható el. Ha lenne is nálunk atlétikai világverseny, azon kevés esélyes magyar indulhatna. A dohai atlétikai világbajnokság pár hete, október első hetében fejeződött be, a versenyt szokás szerint az amerikaiak nyerték, 29 aranyéremmel. Magyarország legeredményesebb versenyzője, a kalapácsvető Halász Bence csupán bronzérmet szerzett, de ez volt az egyetlen értékelhető eredmény.
Ugyanis a dohai világbajnokságon induló Huszák Ferenc diszkoszvető nem jutott döntőbe, Helebrand Máté gyalogló a meleg miatt feladta. Pars Krisztián kalapácsvető sem jutott döntőbe, Rivasz-Tóth Norbert gerelyhajító pedig a 9. helyen végzett. Szűcs Valdó nem jutott tovább az előfutamból. Venyercsány Bence gyalogló 26. lett. A nők között indult Farkas Petra távolugró, és Gyurátz Réka kalapácsvető nem jutott döntőbe. Kerekes Gréta gátfutó az előfutamból nem jutott tovább. Krizsán Xénia megsérült. A súlylökő Kozák Luca – aki aláírta Baji kezdeményezését a magyar világbajnokságra – a 13. helyen végzett, a gyalogló Madarász Viktória pedig 39. lett. Ugyancsak támogatja Baji mozgalmát Márton Anita, aki az 5. helyet szerezte meg. A távolugró Nguyen Anasztázia teljesítménye a 12. helyre volt elég, a gerelyhajító Szilágyi Réka és az akadályfutó Wagner-Gyürkés Viktória nem jutott a döntőbe.
Jelen pillanatban erre képes a magyar atlétika, illetve méltatlan lenne, ha a mozgalmat meghirdető Baji Balázs eredményeit kihagynánk. A magyarországi világbajnokságért aggódó versenyző a londoni világbajnokságon bronzérmes lett – ez addig a legjobb eredménye – az amsterdami európai versenyen ezüstérmet szerzett.
Baji jelen pillanatban 30 éves, a tervezett világbajnokságra már 34 éves lesz. Eddig csak magyar csúcs megdöntésére volt képes, a már említett katari világbajnokságot sérülés miatt kihagyta. A hírek szerint a visszatérése bizonytalan. Egy sportvezető szerint a magyar atlétika 60-70 éves elmaradásban van a világszínvonalhoz képest. Mondhatnánk persze, hogy az új stadion jobb lehetőséget adhatna a felkészülésre, ámbár olyan ez, mintha valaki a Forma 1-es autóban tanulna autót vezetni.
Becslések szerint a négy év múlva megrendezendő atlétikai világbajnokságra tervezett stadion 120 milliárdba kerülhet. Pontos adatok nem ismeretesek, hisz a kormány a kalkulációt – ha készült – sem hozza nyilvánosságra. Az viszont már tudható, hogy a Puskás Stadion 35 milliárdról indult, már 190 milliárdnál is tartottunk, de a felháborodás miatt visszavették 120 milliárdra. Kis előrelátással ennyi pénzért már atlétika pályát is tervezhettek volna a Puskás Ferenc Stadionba. A magyar adófizető pedig csak szörnyülködik, hiszen naponta hall túlárazásról, korrupcióról, nyilvánvaló lopásról.
A Kúria a közelmúltban hitelesítette az atlétikai stadion építését eldöntő népszavazási kérdést. Az kezdeményezés az egykori LMP politikus Kassai Dániel nevéhez fűződik, aki azt nyilatkozta, hogy számításai szerint a kormány 2010 után 350 milliárd forintot költ 32 darab stadion építésére, de ezen kívül csak a fővárosban milliárdokért épül újabb 100 darab futballpálya. Elképesztő ez a stadionépítési düh. Miközben egy kisvárosnyi ember azért hal meg Magyarországon, mert nem jut pénz az egészségügyre.
A miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely sürgeti a főváros vezetését, hogy mielőbb döntsenek a tervezett beruházásokról. Ha a közgyűlés határozata elutasító, akkor a kormány lemondja a beruházásokat, közte az atlétikai világverseny rendezését is. Budapest új főpolgármestere – aki a stadionstopot hirdetett, azt nyilatkozta, hogy a beruházásokról a fővárosban élők véleményét kéri majd a kormánnyal folytatott tárgyalások előtt. Az ügyben tehát népszavazás lesz, november közepén elkezdődhet az aláírásgyűjtés.
