"Orbánnak és Matolcsynak esze ágában nincs bevezetni az eurót"
„Matolcsynak valamit mondani kellett az euró bevezetéséről, de amit mondott, az egyértelműen azt mutatja, hogy Orbánék álláspontja változatlan, eszük ágában nincs bevezetni az eurót” – véli Inotai András közgazdásprofesszor. Egy másik beszédre asszociált: Orbán Viktor pár éve Japánban járva konferencián azt mondta, hogy Magyarország majd 2030 után bevezeti az eurót, már amennyiben akkor még lesz euró. Pedig a csatlakozással csökkenthető az orosz befolyás, s a csatlakozással is az unióhoz való tartozásunkat demonstrálnánk.
„A jelenlegi magyar vezetés nem akarja bevezetni az eurót, ez egyértelmű, Matolcsy György tegnapi szavai nem mutatnak elmozdulást ebben a kérdésben” – szögezte le a Hírklikk megkeresésére Inotai András. A jegybakelnök tegnap Budapesten, a Lámfalussy-konferencián arról beszélt, hogy „Magyarország ugyan még nem tagja az eurózónának, de valamikor, a következő évtizedekben bevezeti majd az eurót”. Van, aki úgy értelmezi, hogy ez annyiban jó hír, hogy legalább továbbra is napirenden van az euróbevezetés kérdése, mások szerint semmi elmozdulás nem látszik az eddig ismert orbáni-matolcsys álláspontban.
Ez utóbbiak közé tartozik Inotai András is. Az MTA Világgazdasági Intézetének volt igazgatója azonban felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozásakor, 2004-ben sok más mellett azt is vállalta, hogy ha nem is tudunk azonnal belépni az euróövezetbe (amit senki nem is kívánt), biztosítanunk kell, hogy állandóan közelítünk a csatlakozás feltételeként szabott Maastrichti kritériumok terén. (Ezek az árstabilitást, a rendezett és fenntartható államháztartást, a hosszútávú kamatlábakat és a devizaárfolyam-stabilitást érintik.)
Igaz, a közeledés tulajdonképpen meg is történt és folyamatosan történik – emlékeztet Inotai: a kormány saját programjában is benne van például az egyik legnagyobb gondot okozó államadósság-csökkentés, ma ez a GDP 74-75 százalékára rúg, de folyamatosan mérséklődik, s 60 százalék alá akarják Orbánék vinni. Miközben egyébként – tette hozzá – ma alig van olyan euróövezethez tartozó ország, amely teljesítené ezt a feltételt, persze az más kérdés, hogy például a németek 80 százalékos rátájával senki nem törődik, hiszen hogy tudja-e finanszírozni az adott ország a külső adósságát vagy sem, a németek pedig nevetve megteszik.
A csatlakozás az euróövezethez a feltételek ellenére is elsősorban politikai döntés kérdése – állítja Inotai, aki szerint politikai döntésen múlt az például, hogy a 2008-as válság után sorra vezették be az eurót az uniós tagországok, mert ezzel is csökkenteni akarták az orosz befolyást. S a belépők száma egyre nő: jelenleg is újabb három ország komolyan tervezi vagy kész a csatlakozást az euróövezethez. Romániában munkacsoport dolgozik azon, hogy csatlakozzon az euró előszobájának tekintett ERM II rendszerhez, Horvátország jelezte, hogy legkésőbb 2025-ig belépnek, Bulgária pedig már hosszú évek óta teljesíti a feltételeket, s csak politikai döntésre vár a csatlakozás. „Ha ez a három ország is csatlakozik az euróövezethez akkor csak a csehek, a lengyelek és mi, magyarok maradunk kívül” – hívja fel a figyelmet Inotai. Pedig – vezeti le a szlovák példán – a hatás jelentős, a többi között jelentősen emelkedtek a munkabérek, árstabilitás jött létre, a külföldi vállalatok is másként tekintenek a szlovák jelenlétre, s megszámlálhatatlan egyéb előny származott belőle –mondja Inotai, egy konkrét példát említve: ugyanaz a kereskedelmi bank tranzakciós költséget számol fel euró-átutalás után Budapesten, miközben Komarnóban euróövezethez tartozó országba ingyen végzi az utalást.
„Jó lenne az euró bevezetésének a kérdését nem aktuálpolitikai alapon kezelni, s csatlakozási szándékkal is megerősíteni: Magyarország jövője az Európai Unióban van” – szögezi le, hozzátéve: ez a többi között attól is függ, hogy tagjai vagyunk-e az euróövezetnek vagy sem.
