Polt: hamarosan vádemelés lesz Alstom-ügyben

HírKlikk 2019. február 23. 19:34 2019. feb. 23. 19:34

A Magyar Nemzetnek adott interjúban Polt Péter többek között elmondta, hogy az Elios-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda – az OLAF érveit mindvégig szem előtt tartva – nagyon komoly nyomozást folytatott le, és ennek eredményeként jutott arra az álláspontra, hogy nem történt bűncselekmény.

A legfőbb ügyész kiemelte, megítélése szerint a magyar hatóság és az OLAF, azaz az Európai Csalás Elleni Hivatal közötti együttműködés kiváló, s kiemelte, minden esetben komolyan veszik az OLAF ajánlásait.

Leszögezte: az európai szervezet 2012-től 2019 elejéig­ negyven üggyel fordult hozzájuk, és – bár nincs olyan jogszabály, ami ezt kötelezővé tenné – valamennyiben elrendelték a nyomozást.

Polt újra elmondta azt is, hogy azért nem ment el az Európai Parlament költségvetési bizottságának ülésére, mert „a sajtó és a bizottság egyik tagja politikai dimenzióba helyezte a meghívást: összekötötte a folyamatban lévő uniós választási kampánnyal, a magyar alaptörvény viszont megtiltja az ügyészség bármely tagjának, hogy politikai tevékenységet fejtsen ki, illetve ilyenben közreműködjön.”

A legfőbb ügyész elmondta, hogy hamarosan vádat emelnek Alstom-ügyben is, ám arról nem beszélt, a 4-es metróval összefüggő ügyben lesznek-e politikusok is a vádlottak között. 

Az MTVA-nál történtekről is kérdezték a legfőbb ügyészt, aki erre azt közölte:

A tüntetésről azt tudom mondani, hogy amíg a szervezése és a lebonyolítása a jogi szabályozásnak megfelel, addig tüntessenek csak, ez egy jogállamban természetes dolog. Ami viszont a képviselőket illeti, a Központi Nyomozó Főügyészség határozatát mindenki ismeri: a hatóság elutasította az ország­gyűlési képviselők feljelentését, ami ellen ők panaszt emeltek. A határozat azt mondta ki, hogy a képviselők nem hivatalos eljárás részeként tartózkodtak az MTVA székházában, nem ellenőrzési feladatukat teljesítették, hanem különböző követelések beolvasását óhajtották elérni, így nem lehet hivatalos személy elleni bűncselekményt megállapítani a biztonsági őrökkel szemben. A panaszokat ezért – a KNYF határozatának helyes indokaira figyelemmel – a Legfőbb Ügyészség elutasította.

Kifejtette a véleményét arról is, miért nem lenne helyénvaló csatlakozni az Európai Ügyészséghez.

 Az európai ügyészség esetében nem látja biztosítottnak a szakmaiságnak a magas fokát, és elgondolkodtató az is, hogy bizonyos körben feljogosították rá, hogy válogasson az ügyek közül.

A tervezett működése ráadásul alkotmányossági aggályokat is felvet, sérti a nemzeti szuverenitást, mert amíg a közös nyomozócsoportban együtt dolgozó rendőrök és ügyészek megmaradnak a hazájuk szerveinek kötelékében, az európai ügyészség munkatársai egy nehezen felügyelhető, nemzetek feletti hatóság széles jogkörrel felruházott emberei lesznek.

A teljes interjú itt olvasható.

Forrás: Magyar Nemzet