Populizmus és csökkenő népesség Kelet-Európában

HírKlikk 2019. november 13. 14:42 2019. nov. 13. 14:42

Kérdés, hogy közeledik-e Kelet-Európa vége demográfiai téren – ez ugyan némi túlzás, de nem teljesen alaptalan, írta a The Washington Post , amely a demográfiai visszaesés és a populizmus közötti kapcsolatot vizsgálta meg egy, a Trump-Orbán találkozó képével illusztrált cikkben. Sok kelet-európai nem az 1989-es események hősének, vagy legalábbis nyertesének látja magát, hanem öregedő, zsugorodó népességet lát, és áldozatnak tekinti magát.  És ha van valami, ami a populizmust fűti, az éppen ez az áldozattá válás.

Azon 20 ország közül, ahol a leggyorsabban csökken a népesség, 15 a Varsói Szerződés volt tagja, szovjet utódköztársaság,  az egykori Jugoszlávia utódállama és Albánia. (A volt Kelet-Németország is a listán lenne, ha még önálló politikai entitás lenne.) A listát Bulgária vezeti.

Ezzel egyidőben Kelet-Európa – és ezen belül a volt NDK is – a populizmus melegágya. A magát „illiberális demokratának nevező Orbán Viktor által kormányzott Magyarország lakosságának a száma 9,8 millió, az éves növekedés pedig mínusz 0,35 százalék.

De más példa is hozható: a volt kelet-német tartományban, Türingiában a 2,1 milliós lakosság a kommunista uralom vége óta mintegy 20 százalékkal csökkent – a szélsőjobb és szélsőbal pártok együtt a szavazatok 54 százalékát szerezték meg október 27-én.

A kelet-európai leselkedő demográfiai válság a szerző szerint abból ered, hogy 1989-ben elhagyták a szovjet befolyási övezetet. A mozgásszabadság és a csatlakozás a határok nélküli Európai Unióhoz a munkaképes korú emberek milliói számára tette lehetővé, hogy elhagyják a volt szovjet tömböt és a prosperálóbb nyugaton dolgozzanak. Az emigráció és a csökkenési születési arányszám máshol is érvényesül, de Kelet-Európában egész falvak kiürüléséhez vezetett, csak a nyugdíjasok maradtak hátra.

Az ősi gyökerekkel rendelkező népek, amelyek átélték az 1989-es kollektív eufóriát, most szembekerülnek a demográfiai problémák demoralizáló kilátásával. Gazdasági szempontból a növekedés a munkaerő bővülését igényli. Biztonsági szempontból azok az államok, ahol a katonai szolgálat korához tartozó korosztályok létszáma egyre csökken, nem lehetnek a NATO hatékony tagjai. Lélektanilag pedig nyomasztó, ha az ember egy olyan ország polgára, amelynek a lakossága lassan fogy. Ez duplán érvényes az olyan országokra, mint Lengyelország és Magyarország, amelyek már átéltek megszállásokat, vagy az ország külföldi hatalmak általi feldarabolását. Sok kelet-európai nem az 1989-es események hősének, vagy legalábbis nyertesének látja magát, hanem öregedő, zsugorodó népességet lát, és áldozatnak tekinti magát.

És ha van valami, ami a populizmust fűti, az éppen ez az áldozattá válás. Több kutató az utóbbi időben közzétett felismerései szerint a populizmus a vidéki lakosság gazdasági hanyatlásának és a városiak javuló helyzetének szembeállításából táplálkozik. 

Mára világossá vált az is, hogy ebben hasonlóság áll fenn Kelet- és Nyugat-Európa, valamint az Egyesült Államok között – írta a szerző, aki a brexittel és az amerikai választások eredményeivel példálózik.

A demográfiai hanyatlást rendkívül nehéz visszafordítani. Sok országban megmutatkozott, hogy a kormányok nem tudnak sokat tenni a születési arányszámok emelése érdekében, még úgy sem, hogy nagyvonalú támogatásokat nyújtanak a gyerekes családoknak. Nyilvánvaló, hogy a bevándorlás a munkaerő létszámának hanyatlása ellen hat, de a bevándorlás minden egyéb tekintetben fűti a populizmust, legalábbis annak a jobboldali válfaját.

Az erős bevándorlási hagyományokkal rendelkező, és ma is inkább eszmék, mint az etnicitás által meghatározott Egyesült Államok még most, Donald Trump alatt is jobb helyzetben van a csökkenő születési arányszámok hatásai elleni küzdelemben, mint mások. Az óceán túlsó partján a demográfiai hanyatlás és az erre adott populista reagálás a jelek szerint tartósnak és a belátható jövőben hatást gyakorlónak ígérkezik, írta a szerző.  

Forrás: Hírklikk