Schmidt Mária, a bűzös borz, amely tönkreteszi a pikniket

A hevesen vitatott magyarországi Sorsok Háza gennyedő seb, amely megmérgezi a kapcsolatokat Orbán Viktor és a zsidó világ között, írta a Jerusalem Post. A cikk ismerteti a tervezett múzeum történetét, és kiemeli, hogy az eredeti cél szerint az intézmény a zsidó gyerekek második világháborús sorsára koncentrált volna.

A Mazsihisz a történelmi hűség érdekében bevonta a tervezésbe a Nemzetközi Zsidó Holokauszt Múzeumot, a jeruzsálemi Yad Vasemet és a washingtoni Amerikai Holokauszt Emlékmúzeumot, és a projekthez Randolph Braham, a magyar zsidóság történelmének legfőbb tekintélye is csatlakozott. A magyar kormány a megvalósítás feletti ellenőrzés biztosítása érdekében kinevezte Dr. Schmidt Máriát a szakértői tanács élére - írta a szerző.

A magyar zsidóság történetére kitérve a szerző emlékeztetett a két világháború közötti időszakban hozott zsidóellenes törvényekre, arra, hogy ezek révén a kormány zsidó tulajdont foglalt le, és lépésről lépésre elszigetelte a zsidóságot a magyar társadalomtól. „1944-ben a magyar csendőrök - a német náci szövetségesekkel való buzgó együttműködés utolsó lépéseként - félmillió zsidót kényszerítettek marhavagonokba, és szállítottak a kormány közvetlen utasítására Auschwitzba, a haláltáborba.

A magyarok együttműködése annyira buzgó volt, hogy Adolf Eichmannak mindössze 150 németre volt szüksége ahhoz, hogy asszisztáljon a folyamathoz. Eichmann az ellene lefolytatott jeruzsálemi perben kifejtette: a magyarok soha nem voltak elégegettek a deportálások tempójával, és gyorsítani akarták azt. A magyar nyilaskeresztesek további százezer zsidót gyilkoltak le a fosztogatás és gyilkolás országos orgiájában.

1945-ben aztán megkezdődött a szégyenletes atrocitásban való magyar cinkosság minél jelentéktelenebb színben való feltüntetése. A magyar szakértők kisebbítették a magyarok szerepét a gyilkosságokban, s bár nem tagadták a holokauszt megtörténtét, de a magyarokról a náci Németországra igyekeztek hárítani a felelősséget. A magyar változatban kizárólag a németek voltak felelősek mindenért, miközben – elmondásuk szerint legalábbis - a magyarok szorgosan mentették a zsidókat. Ezt a narratívát nagy ellenállással fogadták a holokauszt-történészek szerte a világon, és a magyar túlélők is felháborodtak a történelem tisztára mosásán, fertőtlenítésén” - írta a szerző.

Braham professzor úgy látta, hogy Schmidt Mária az első számú „szerecsenmosdató”, aki azt állítja, hogy a zsidók halála a háború másodlagos, szándékolatlan, mintegy kollaterális következménye volt. Schmidt narratívája szerint A Sorsok Háza múzeumnak a zsidók szenvedései mellett a többiek kommunizmusban átélt szenvedéseire is kell koncentrálni. „Schmidt kinevezése a bizottság élére olyan volt, mint a közmondásos bűzös borz, amelyik tönkreteszi az egész pikniket. Hamis és félrevezető narratívája láttán a szakértők visszavonultak a projekttől. A kormány felháborodott azon, hogy nem tud zsidó partnert találni a projekthez, és elhalasztotta a megnyitást, amíg sikerül egyetértésre jutni a narratívát illetően. A múzeum évek óta üresen áll, mivel a világ egyetlen elismert holokauszt-történésze sem kíván részt venni a kialakításában.

Ekkor lépett be a Chabad zsidó csoport, hogy megmentse a kormányt az ügyben. A brooklyni székhelyű, orosz eredetű haszid társaság nemrégen jelentek meg Magyarországon, és fennállása rövid ideje alatt ambiciózus és politikailag ravasz vezetője, Köves Slomó számos fontos és jól jövedelmező kapcsolatot épített ki Orbán Viktor kormányával. Ő nyerte el a teljes sokmillió dolláros projektet, és nyomban bejelentette, hogy nincs problémája Schmidt Mária narratívájával, és az intézmény hamarosan megnyílik.

Orbán Köves Slomó személyében végre talált egy zsidó partnert, Köves pedig rabbiként kósernek nyilvánította a projektet. Köves rabbi interjúkban hevesen cáfolta, hogy bármi összefüggés lenne az Orbánnak (és Schmidtnek) nyújtott támogatása és a magyar kormánytól kapott pénzek között. Köves rabbi némi hezitálás után vállalta, hogy válaszol néhány kérdésre - írta a szerző, majd ismertette a kérdéseket és a kapott válaszokat, és megállapította: „Köves rabbi határozatlan, kitérő válaszai megerősíteni látszanak azokat a vádakat, amelyek szerint egy ilyen projektben nem alkalmas a szakképzett felügyelő szerepére. Sokak szerint Köves valójában balek Orbán azon igyekezetében, hogy tisztára mossa a magyarok szerepét a 600 ezer szidó barbár legyilkolásában. A kevésbé nagyvonalú bírálók szerint a rabbi eladta a lelkét az ördögnek” - írta a Magyarországról elszármazott Axel Sternberg történész, aki szoros kapcsolatokkal bír az országban.