Soros szerint forradalmi időket élünk

Akkor, 30 évvel ezelőtt Soros –  mint elmondta – már több mint tíz éve foglalkozott azzal, amit ő magára nézve politikai filantrópiának nevez, és idővel a nyílt társadalmak koncepciójának szószólójává lett. Elmondta: ezt is Karl Poppertől tanulta, amint azt is, hogy a teljes tudás nem érhető el, és hogy a totalitárius ideológiák, amelyek azt állítják magukról, hogy a végső tudás birtokában vannak, csakis elnyomással tudnak érvényesülni. 

Ismertette a különféle nem kormányszervezeteknek nyújtott támogatását, azzal, hogy az elképzelés remekül működött. Ám a 2008-as összeomlás véget vetett az Egyesült Államok globális dominanciájának. „Valósággal a politikai filantrópia függőjévé lettem, a költségvetés hamarosan 3-ról 300 millióra nőtt. A nyílt társadalmak felfelé ívelő ágban voltak, a fő krédó a nemzetközi együttműködés volt”. 

Most, 30 évvel később, Soros György számára teljesen másként fest a helyzet. A nemzetközi együttműködés akadályokba ütközött, és az uralkodó krédó a nacionalizmus lett, amely eddig messze hatásosabbnak és destabilizálóbbnak bizonyult, mint az együttműködés. Ez a fejlődés nem volt szükségszerű. Az Egyesült Államok felvette az egyetlen szuperhatalom szerepét, de nem tudott megfelelni a pozícióval járó felelősségnek. Sokkal inkább érdekelt volt a hidegháborúban aratott győzelem gyümölcseinek élvezésében, és a neoliberális washingtoni konszenzus jegyében, nem nyújtott segítő kezet a keleti tömb volt államainak. Közben megkezdődött Kína elképesztő gazdasági növekedése, és az ország idővel a Szovjetunió helyére lépett – az Egyesült Államok potenciális versenytársaként. Washington abból indult ki, hogy a pénzügyi piacok képesek korrigálni hibáikat, de ez tévedésnek bizonyult. 

A 2008-as összeomlás véget vetett az Egyesült Államok addig nem vitatott globális dominanciájának, igen nagy mértékben elősegítette a nacionalizmus felemelkedését, és bevezette a nyitott társadalmaktól való elfordulást. A nyitott társadalmak számára nyújtott amerikai védelem mindig közvetett jellegű, és néha elégtelen volt, de e támogatás teljes elmaradása védtelenné tette ezeket a társadalmakat a nacionalizmussal és az abból eredő veszéllyel szemben – írta Soros, aki beismerte: eltartott egy ideig, amíg felismerte, hogy a nyitott társadalmak világszerte defenzívába szorultak.  „Szeretném hinni, hogy ez a fejlődés 2016-ban a brexittel és Donald Trump megválasztásával elérte a csúcspontját, de a végső szót még nem mondták ki” – szögezte le. 

„A nyitott társadalmak jövendő kilátásaira nagy hatással van a mesterséges intelligencia hihetetlenül gyors fejlődése, mert olyan társadalmi ellenőrzési rendszereket teremt meg, amelyek segítik az elnyomórendszereket, de halálos veszélyt jelentenek a nyitott társadalmaknak”, fejtette ki, példaként Kínát hozva fel. Aggasztónak nevezte, hogy a kínaiak ezt különböző okokból üdvözlik, és különösen aggasztónak, hogy ezeket a rendszereket eladhatja más diktatúrára törő politikusoknak, akik ezzel függő helyzetbe kerülnének Kínától. 

Kínának ugyan van egy sérülékeny pontja: amerikai processzorokra van szüksége az 5G-hez. Trump azonban sajnos megmutatta, hogy a saját érdekeit a nemzet érdekei fölé helyezi, és ebben nem kivétel az 5G sem. A kétoldalú kereskedelmi tárgyalásokon Kína felvetette a Huaweit és a mikrochipeket is, az eredmény nem becsülhető fel előre – latolgatott Soros. 

„Forradalmi időket élünk, amikor a szokásoshoz képest, sokkal nagyobb a lehetőségek száma, és az eredmény még a szokásosnál is bizonytalanabb. Csakis a meggyőződéseinkre hagyatkozhatunk. Történjen bármi, én a nyitott társadalmak által követett célok mellett állok. Ez a különbség az alapítványban végzett munka és aközött, ha az ember a részvénypiacon próbálja megkeresni a pénzét” – szögezte le Soros György cikkében.