Szanyi: nemzeti érdek az ellenzékre szavazni az EP-választáson
Ma kifejezett nemzeti érdek az ellenzékre szavazni az EP-választáson – mondta Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője az ATV Egyenes beszéd című műsorában csütörtökön.
„Egyszerűen azért, mert a Fidesz eltökélten veri szét azt az európai konstrukciót, amit egyébként olyan erős erőfeszítésekkel hoztunk eddig tető alá” – indokolta.
„Nem eshet meg ebben az országban az a szégyen, hogy miközben a lakosságunk döntő, elsöprő hányada Európa-párti, ezenközben többséget biztosít az Európa Parlamentben egy nyíltan Európa-ellenes erőnek. (…) Ha az emberek szívében helyén van ez a dolog, hogy az Európa-pártiság az jelent valamit, akkor nem megy el a Fideszre szavazni” – mondta.
Úgy folytatta: most nagyon megéri az egyetlen közös listára, az MSZP-Párbeszéd listájára szavazni, hiszen a Fidesz EP-képviselői 80-90%-ban végig, „masszívan” a fejlődés, előrelépés ellen szavaztak.
A kormányzó párt jövőjéről azt mondta: sajátos helyzetben van, mert „retorikailag Salvini és hasonló politikusok körül szeret sündörögni”, másrészt viszont a néppárti tagság „neki komoly pénzt jelent.”
„Ha tőlem kérdezi, hogy szerintem az ideológiai szárnycsattogtatás és a pénz közül mit választ a Fidesz, akkor tuti, hogy az ellopható pénzt fogja választani” – jelentette ki.
A mandátumbecslésekre vonatkozóan azt mondta: „picit emelkedő trendben vagyunk”; fontos prioritás, hogy legalább a jelenlegi három baloldali EP-képviselő biztosan megőrizhesse a mandátumát, viszont „vérezne a szíve”, ha a Fidesz a jelenlegi 12 mandátumánál többet kapna. Jelezte: a közvélemény-kutatók már két változatban számolják a mandátumbecsléseket: britekkel és britek nélkül.
Azt érzékeli, hogy a környezetvédelem iránt elkötelezett erők erősödhetnek az európai parlamentben. „Nagyon komoly felkiáltójelnek” nevezte a 16 éves svéd diáklány, Greta Thunberg felszólalását, aki a felnőttek restsége miatt tiltakozott klímavédelem ügyében a testület előtt, mondván: „Itt ülök magukkal szemben, akik az én jövőmről határoznak, ami magukat már nem fogja érinteni. Én fogok megsülni, én fogok megfulladni.”
Saját jövendő munkájáról, ha ismét bekerül az Európai Parlamentbe, azt mondta: folytatná az Okosfalu program gesztorálását, és szövetségeseket szerezve „nekimenne” a lakhatási válságnak.
Felidézte: amikor a 2014-es EP-választás előtt az európai minimálbérrel és minimumnyugdíjjal kampányoltak, még „nem volt nagyon reális” ez a célkitűzés, 2016-ban azonban letették a szociális jogok európai pilérét, így „ma már evidens, hogy ebből lesz valami”.
Az MSZP-Párbeszéd piros-zöld koalíciója a szociális Európa megvalósítását tűzte ki célul, amely jelentősen javítana a magyarok életkörülményein is. Ehhez azt akarják elérni, hogy a minimálbér összege Európában egységesen havi 240 ezer, a minimális nyugdíj 95 ezer, a családi pótlék 48 ezer, a termőföldek után járó támogatás pedig hektáronként 95 ezer forint legyen. Ezek mellett mindenütt 20%-ban maximálnák az áfát a világrekorder magyar 27%-kal szemben, és bevezetnének egy új hallgatói ösztöndíjprogramot rászorulók számára.
