Szekeres: Németh Szilárd hülyeségeket beszélt
„Nettó hazugság...hülyeség...szemfényvesztés” – Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter azon túl, hogy ezekkel a szavakkal illette Németh Szilárdnak a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkárának állításait, egyben adatokkal alátámasztva, tételesen meg is cáfolta azokat. A fideszes politikus – nem meglepő módon – ismét „elmúltnyócévezett”, ezúttal a honvédelem terén próbálta domborítani az Orbán-éra kiváló teljesítményét, s a földbe döngölni a Gyurcsány-korszakét. Németh pechére az adatok nem ezt bizonyítják – derül ki a Hírklikk által megkeresett Szekeres szavaiból.
Németh Szilárd a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáboron, Tusnádfürdőn tartott előadást a honvédelem témakörében. Az MTI jelentéséből az derül ki, hogy a honvédelmet érintő öt konkrét kérdésben ment neki a 2010 előtti kormányoknak, illetve méltatta az Orbán-kormányok teljesítményét. Szekeres Imre a most is negatív színben feltüntetett időszakban, 2006 és 2010 között miniszterként felügyelte és irányította a honvédelmet – és még tisztán emlékszik a számokra is. Ezért kérdeztük meg őt az említett 4 kérdéskör kapcsán. Az adatok egyébként nyilvánosak, tehát bárki, aki inkább Németh Szilárdnak hisz, leellenőrizheti azokat.
„A honvédelmi fejezet két és félszerese annak, amit Gyurcsányék a honvédelemre fordítottak” – állította Németh Szilárd.
Szekeres állítása ezzel szemben a következő: „A valóság az hogy a kormányváltást megelőző négy évben, 2006 és 2010 között az akkori GDP 1,2-1,3 százalékát fordította a kormány honvédelemre, s ezt az arányt csak most érik el Orbánék, akik eddig 1 vagy akörüli százaléknyi összeget szántak csak erre a célra. Folyó áron természetesen többet költenek most honvédelemre, de nem a két és félszeresét, s ezzel még Németh Szilárdnak is tisztában kellene lennie. Azaz ez az állítás nettó nem igaz!”.
„A Gyurcsány-kormány idején 18 ezer katonát eresztettek szélnek, és 17 tartalékos katonája volt az országnak 2010-ben. Ma ott tartunk, hogy ez a 18 ezer katona visszatért a honvédséghez és nyolc és félezer önkéntes tartalékos katona van” – állította Németh Szilárd.
Szekeres állítása ezzel szemben a következő: „Németh Szilárd hülyeségeket beszél! Nem bocsátottak el az említett időszakban 18 ezer katonát. A közvetlenül katonai szolgálatot teljesítők létszáma 2006-2010-ben stabilan 21-22 ezer fő volt – ha 18 ezret elbocsátottak volna nem lett volna honvédelem. Azaz, nem nőtt a létszám azóta sem. Ami a tartalékosok kérdését illeti: a hír igaz, de a mostaniak nem valódi tartalékosok: a köznyelv által ’önkényes tartalékosoknak’ nevezettek olyan korkedvezménnyel nyugdíjba vonult katona- és rendőrtisztek, akik úgy tudják megőrizni a nyugdíjuk adómentességét, hogy őrszolgálatot vállalnak. Egyébként korábban – s olcsóbban – ezeket a feladatokat őrző-védő szolgálatok biztosították. Ugyanakkor a probléma jogos, nincs ugyanis presztízse a tartalékos szolgálatnak. Ez talán idővel változni fog, ha a jelenlegi kormány nem tolja el nagyon”.
„A magyar kormány megbecsüli és tiszteli a katonákat, megfelelő anyagi körülményeket szeretnének nekik biztosítani. Ezért hajtottunk végre az 50 százalékos béremelést is, amelyet 2020-ban újabb emelés követ” – állította Németh Szilárd.
Szekeres állítása ezzel szemben a következő: „Az 50 százalékos emeléssel most érték el a 2009-es reálbérszínvonalat. Az elmúlt közel egy évtizedben ugyanis nem volt érdemi béremelés. Félreértés ne essék: helyes, hogy felemelik és tovább emelik , de azért rögzíteni kell, hogy ezzel csak a lemaradást hozzák be”.
„Egy új elemet is szeretnének bevezetni, az önkéntes tartalékosok szolgálati díját, ezáltal komplex életpálya-modellt hoznak létre” – állította Németh Szilárd.
Szekeres állítása ezzel szemben a következő: „Ez egy nagy szemfényvesztés. A hivatásos katonák azzal a problémával kénytelenek szembesülni, hogy ha megszűnik a beosztásuk vagy feladatuk, s nem tudnak tovább szolgálni, akkor civil foglalkozást kell választaniuk. Ez rendkívül bántó és értelmetlen rendszer, hiszen sokévtizedes szolgálat után a nyugdíj előtt pár évvel kell civil foglalkozást keresniük. Ami pedig a meghatározott időre a Honvédséggel leszerződő szerződéses katonákat illeti: azoknak semmit nem nyújtanak, nem biztosítják a lehetőséget arra, hogy 5-10-15 év szolgálat után akár hivatásos katonává válhassanak, akár átképezzék őket civil pályára, s esetleg vállalják az önkéntes katonai szolgálatot”.
