Trump megpróbálja Orbánt behozni a hidegből

HírKlikk 2019. május 13. 08:52 2019. máj. 13. 08:52

Orbán Viktor és Donald Trump találkozása előtt a The New York Times hosszabb elemző cikkben foglalja össze, milyen szövevényes politikai és diplomáciai környezetben történik meg végre a nagy alkalom. Hiszen Trump az első elnök Bill Clinton óta, aki hajlandó fogadni Orbánt a Fehér Házban.

A The New York Times szerint - amelyet a hvg.hu szemlézett - a szélsőjobboldali miniszterelnök meggyengíti a magyarországi demokratikus intézményeket, és az amerikai befolyással szemben álló Oroszországhoz és Kínához húzza közelebb a nemzetét. Így Trump kritikusai számára a találkozó újabb bizonyítéka annak, hogy az amerikai elnök az olyan autokrata politikai vezetőket preferálja, akik azon dolgoznak, hogy aláássák a nemzetközi liberális rendet - áll a cikkben.

A politikai elemzők és a diplomaták szerint viszont Orbán meghívása többről szól, mint a közös politikai értékrend - írja a lap. Szerintük inkább arra a szempontra érdemes koncentrálni, hogy miközben egy találkozó az Ovális Irodában a legmagasabb szintű kitüntetésnek számít, ami egy szövetségest érhet ez a mostani egy kicsit lassan jött össze.

Erre utal a Times cikkének címe is: a Trump megpróbálja Orbánt behozni a hidegből arra utal, hogy Orbán eddig nem lehetett a tagja annak az elitklubnak, akikkel találkozója volt Donald Trumpnak. Egészen konkrétan Orbán az utolsó közép-európai vezető, akit Trump fogad a Fehér Házban, annak ellenére, hogy 2016 júliusában Orbán elsőként üdvözölte, hogy Trump indul az elnökségért.

És mindössze egy nappal Orbán látogatását követően a külügyminisztériumi tisztviselők hivatalosan találkoznak Washingtonban két olyan magyar ellenzéki politikussal, akik az elmúlt két választáson megverték a Fideszt: Márki-Zay Péterrel és Kész Zoltánnal.

Azt az elméletet, hogy a találkozó nem valamiféle egységről szól, hanem inkább kínos Orbánnak, a volt magyar nagykövet, Simonyi András is megerősítette a NYT-nak. A találkozó fókuszában sokkal inkább az állhat, hogy rávegyék Orbánt, hogy amerikai fegyvereket vásároljon, és helyezze jobban előtérbe az amerikai külpolitikai érdekeket.

Eközben, bár Trump gyakran beszél elismerően Vlagyimir Putyinról, több tanácsadója, például Mike Pompeo külügyminiszter aggodalmát fejezte ki Oroszország és Kína befolyása miatt a közép-európai térségben, azaz Magyarországon is. Szenátorok egy csoportja pedig levélben kérte az elnököt, hogy tegye szóvá a magyar demokrácia leépítését, amikor Orbánnal találkozik.

Egyértelmű, hogy Orbán és Trump több kérdésben is egyetértenek: a bevándorlás ellenzésében, a hatalmukat ellenőrző független intézmények elutasításában, és mindketten azt állítják, hogy a nemzetközi szervezetek aláássák a nemzeti önrendelkezést. A NYT szerint Trump érdeklődése Orbán iránt részben talán annak is köszönető, hogy az amerikai elnök irigyli azokat a vezetőket, akik nem nagyon ütköznek érdemi ellenállásba a hazájukban.

Ezt a véleményt David Cornstein, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is megerősítette a The Atlanticnek.

De hiába a Trump-kormányzat növekvő érdeklődése, Orbán nem kifejezetten együttműködő. Gátolja Ukrajna NATO-integrációját, és az Egyesült Államok kérése ellenére kutasította a CEU-t - amely egyetem magyarországi jelenléte a Trump-kormányzat egyik külpolitikai célja volt. Ezek mellett pedig hónapokig tartott, mire Orbán áprilisban végre aláírta az új védelmi együttműködést az Egyesült Államokkal, bár a Parlament még nem ratifikálta.

Orbán Viktor most olyan vezetők egyre gyarapodó sorához csatlakozik - például Vlagyimir Putyin, Mohammed bin Salman, Rodrigo Duterte, Abdel Fattah el-Sisi -, akikről Trump elnök szépeket mond anélkül, hogy bármit nyerne viszonzásul - mondta Robert G. Berschinski, Barack Obama helyettes külügyi államtitkára, most a Human Rights First alelnöke a NYT-nak.

Szerinte egy fehér házi találkozó kevés hatással lesz a magyar politikára, és ahogy a lapnak a nevüket elhallgatva elmondták, ebben egyetért vele több külügyminisztériumi hivatalnok is.

Forrás: hvg.hu