Újabb intő jel: Rosszul járunk, ha kimaradunk!

NVZS 2019. február 20. 11:05 2019. feb. 20. 11:05

„Újabb érv szól amellett, hogy Magyarország, alapvető érdekét szem előtt tartva kezdje meg a felkészülést az euróövezet előszobájaként számon tartott ERM II rendszerhez való csatlakozásra” – mondta a Hírklikknek Szent-Iványi István szakértő annak kapcsán, hogy kiszivárgott a német-francia megegyezés ténye az új uniós költségvetési ciklus külön euróövezetre vonatkozó büdzséjének alapelveiről. Két ok miatt lenne fontos számunkra a csatlakozás a zónához: a jövőbeni elérhető támogatások nagysága miatt, illetve politikai célokból is, ellenkező esetben ugyanis a perifériára szorulunk az EU-ban – állítja a szakértő.

A Portfolió írta meg a Handelsblatt és a Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülései alapján: a január második felében megszületett  új német-francia barátsági szerződés kimozdította a holtpontról a közös eurózóna költségvetéséről köztük eddig meglévő vitát. Ami kiszivárgott, az nem túl kedvező Magyarország számára: egyértelműen látszik, hogy a 2020-ban kezdődő új uniós költségvetési ciklusban akkor juthatunk csak reformtámogató és beruházási forrásokhoz, ha belépünk az euróövezetbe, illetve az annak előszobáját jelentő ERM II rendszerbe. Ehhez azonban jelentősen módosítani kellene az Orbán-rezsim elutasító álláspontját.

Megjegyzendő, hogy a kiszivárgott dokumentum még csak tervezet, ráadásul csak két – igaz két uniós vezető állam – közös álláspontja, azt még el kell fogadnia a 19 tagot számláló eurózóna további 17 tagországának, illetve egyeztetni kell az Európai Bizottsággal is, hiszen a közös uniós büdzsé keretein belül alakítanák ki az euróövezet költségvetését, amely egyrészt az eladósodott és lassúbb gazdasági növekedéssel bajlódó tagállamoknak nyújtandó segítséget célozza (társfinanszírozási feltétellel), továbbá azt, hogy a támogatott szerkezeti reformoknak köszönhetően javuljon az eurózóna gazdaságainak a versenyképessége.

„Kettős hatása lesz annak, ha ez így valósul meg” – mutatott rá Szent-Iványi: „egyrészt politikai értelemben is veszít az az ország, amely kimarad az eddiginél erőteljesebben egyesülő, integrálódó euróövezetből; másrészt a britek kilépése miatt amúgy is csökkenő költségvetési források tovább szűkülnek az euróövezeti büdzsé miatt”. Ugyanis ez utóbbi az általános költségvetés része lesz, méretében ahhoz igazítják, ám abból csak az euróövezethez tartozó, illetve arra már a felkészülés stádiumában lévő országok részesülhetnek, legyen szó akár a beruházási, akár a strukturális reformtámogató keretről. 

Az Európai Unión belül pedig már lassan a törpekisebbséghez tartozik Magyarország azzal, hogy nem hajlandó elkezdeni a felkészülést az ERM II-höz való csatlakozásra, hiszen Románia, Bulgária és Horvátország is már elindította a folyamatot, s hazánk mellett csak a csehek és a lengyelek állnak még ellen – emlékeztet Szent-Iványi, aki emlékeztet arra, hogy Magyarország, az EU-hoz való csatlakozáskor vállalta a majdani belépést az euróövezetbe.

S valóban, Matolcsy  György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a minap azt mondta: „Magyarország ugyan még nem tagja az eurózónának, de valamikor, a következő évtizedekben bevezeti majd az eurót”. Szakértők, köztük Inotai András ezt annak bizonyítékaként értelmezi, hogy Orbánék továbbra is elvetik s csatlakozást az övezethez.

A közgazdászprofesszor a Hírklikknek akkor leszögezte: „Matolcsynak valamit mondani kellett az euró bevezetéséről, de amit mondott, az egyértelműen azt mutatja, hogy Orbánék álláspontja változatlan, eszük ágában nincs bevezetni az eurót”. Inotai egyébként egy másik beszédre is emlékeztetett: Orbán Viktor pár éve Japánban járva konferencián azt mondta, hogy Magyarország majd 2030 után bevezeti az eurót, már amennyiben akkor még lesz euró.

A mostani német-francia megegyezés az eurózóna költségvetéséről mindenesetre arra tereli Magyarországot, hogy az érdekeit követve kezdje el a csatlakozási folyamatot. Szent-Iványi István emlékeztetett arra, hogy a gazdasági feltételek adottak lennének: minden elvárt mutatónak megfelelünk, ez alól egyedül az államadósság GDP-hez viszonyított 60 százalék alatti rátája a kivétel, de miután elsősorban a tendenciát nézik, s a korábbi 80 százalékos szintről már szépen araszol lefelé, ez sem lenne akadály.

„Persze ebből sem következik az, hogy nem maradunk ki, pedig alapvető érdeke fűződne Magyarországnak a csatlakozáshoz” – szögezte le, s nem is csak gazdasági értelemben, a minél több támogatási forráshoz való hozzáférési lehetőség miatt. Politikai értelemben is fontos, hiszen egyre jobban látszik az Európai Unió szétfejlődése, az, hogy lesz egy erős centrum, s aki nem tartozik oda, az a perfiréiára szorul”.  A válság idején pedig már megtapasztalhattuk: az euróövezeti tagság egyfajta védettséget is biztosít: legalábbis a tagok könnyebben vészelték át az eddigi kríziseket, mint a kívül rekedtek. 

A német-francia megállapodás legfontosabb elemei

(Forrás: Portfolió gyűjtése, a Handelsblatt és a Frankfurter Allgemeine Zeitung írásai alapján)

  • Az EU hétéves (2021-2027) költségvetésének a keretein belül alakítják ki, méretében ahhoz igazítják  a 19-tagú eurózóna külön büdzséjét
  • Magyarország csak azután kaphatna az eurózónás büdzséből, miután belép az euró előszobájának tekintett ERM-II árfolyamrendszerbe.
  • Az eurózóna költségvetésébe rendszeresen be kellene fizetnie a tagállamoknak pénzt, államközi megegyezések alapján (!)
  • Az eurózónás büdzsé egyik javasolt bevételi lába a pénzügyi tranzakciós adó lenne, amelyet az euróövezeti tagállamok szednének be a területükön, és ilyen értelemben saját körükben, az eurózónában osztanák el
  • Két fő célra lehetne kifizetni az eurózónás büdzséből: az eurózóna tagállamokban végrehajtott szerkezeti reformokra (utófinanszírozással!), illetve konkrét stratégiai beruházási projektekre.
  • Jelentős mértékű társfinanszírozást írnának elő.
  • Ha valamelyik tagállam gazdasági nehézségekkel/válsággal küzd, csökkentheti a megkövetelt társfinanszírozási arányt, ha tényleg elvégzi a szerkezeti reformokat