Ukrán-orosz konfliktus: Mit tegyen Budapest?

HírKlikk 2018. november 26. 11:07 2018. nov. 26. 11:07

„Közeleg az ukrán elnökválasztás, az elnök szénája elég rosszul áll, a hadiállapotban és a nacionalista hullámos erősítésében látják egyetlen esélyét az újraválasztására” – mondta a hétvégén kitört ukrán-orosz fegyveres incidens egyi lehetséges magyarázataként Bársony András volt kijevi magyar nagykövet. Hozzátette: természetesen az ukránok szeretnék visszaszerezni a Krím feletti fennhatóságukat és rehabilitálni a Fekete-tengeri pozíciójukat. „Az eddigi kísérleteikhez hasonlóan most sincs azonban erre esélyük” – szögezte le a Hírklikknek nyilatkozva. Ami jó hír: a szakértő szerint  kétoldalú konfliktus kiterjesztése ebben a pillanatban majdnem teljesen kizárható.

Ma összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a Kercsi-szorosnál történt hétvégi ukrán-orosz konfliktust és az annak nyomán kialakult helyzetet. Az incidens vasárnap kezdődött – jelentették a hírügynökségek, köztük az MTI. Egy orosz határőrhajó szándékosan nekiment három –állítólag a nemzetközi normák szerint előre bejelentett manővert végző –ukrán hadihajó egyikének. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. Az első incidens után néhány órával az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrsége a Kercsi-szorosból kifelé haladó hajókra már tüzet nyitott, aminek következtében az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült, közülük kettő súlyosan. Ezt követően mindhárom hajót orosz különleges egységek szállták meg. 

Az ukrán belügyminiszter Twitterjén megosztott egy videót, amely az incidens egy részét mutatja. Az ukrán hadsereget teljes harckészültségbe helyezték, s Kijevben hadiállapot bevezetését fontolgatják, hatvan napos időtartamra.

Ukrajna az incidenst a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette az történteket, Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán fél provokálta ki azt. Mindenesetre az incidens miatt ma délutánra összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsát, ahogy arról  Nikki Haley, amerikai ENSZ-nagykövet beszámolt a Twitteren.

A kijevi reakciók is alátámasztják Bársony András véleményét, mely szerint részben az elnökválasztásra is visszavezethetők a történtek. Az elnök nem áll jól, s ilyen esetekben a hadiállapot és általában is a nacionalista érzelmek erősítése jól jöhet. Ugyanakkor – fejtette ki – az elnökválasztástól és az azzal kapcsolatos megfontolásoktól függetlenül a Krím orosz bekebelezése óta létezik az ukrán-orosz konfliktus. Hiszen azzal a lépéssel az ukrán hadiflotta és tengeri flotta Szevasztopollal elveszítette természetes kijáratát és mozgásszabadságát a Fekete Tengeren. Az Azovi-Tenger gyakorlatilag az oroszok által kontrollált területté vált, hiszen a kijárat a Fekete-Tenger felé az oroszok által ellenőrzött területen van. Ezt nehéz elvitatni, annak ellenére is tény, hogy a nemzetközi jog nem ismeri el a Krím annektálását és de jure nem veszi l, hogy az oroszok ellenőrző helyzetet foglalnak el – fejtette ki Bársony András.„Ez pedig bármikor lángra gyújthatja a környéket” – emlékeztetett, hozzátéve: szerinte a mostani incidens nagyságrendjében nem olyan jelentős, de nem is lebecsülendő.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának az összehívását mind a két fél kérte, de ennek jószerivel csak annyit jelent, hogy napirenden lesz a kérdés. Hiszen Oroszország a BT tagjaként képes megvétózni, azaz blokkolni minden számára elfogadhatatlan határozatot. „Azaz, a konfliktus valós feloldásának az esély csekély, ugyanakkor persze a probléma médiaértéke nő” – mutatott rá.

„Az eddigi kísérleteikhez hasonlóan most sincs esélyük az ukránoknak arra, hogy visszaszerezzék a Krím feletti fennhatóságukat és rehabilitálják a Fekete-tengeri pozíciójukat.” – szögezte le Bársony. Ami ugyanakkor jó hír: a szakértő szerint  kétoldalú konfliktus kiterjesztése ebben a pillanatban majdnem teljesen kizárható.

Megkérdeztük, a magyaroknak kell-e bármit is tenniük ebben a helyzetben, illetve, ha igen, mit. A volt kijevi magyar nagykövet szerint Budapestnek azt a politikát kellene követnie, amelyet jelen pillanatban az Európai Unió, illetve a NATO követ az orosz-ukrán ügyben, nem pedig látszólagos egyensúlyozó szerepre törekedni Oroszország és NATO, illetve EU között. „Ehhez mi kicsik vagyunk, és senki nem fogadja el az ilyen irányú fellépésünket” – húzta alá.

Szerző: NVZS