Veszélyben a magyar Seuso-kincsek?
Mindeddig titkos aktákat hozott nyilvánosságra a zágrábi kormány a Seuso-kincsekről, amelynek apropóján horvát régészek egész sora kezdte el újfent hangoztatni, hogy nem Magyarországon kerültek elő a felbecsülhetetlen értékű leletek.
Vesna Girardi-Jurkic volt horvát kulturális miniszter hosszú évekig próbálta bizonyítani, hogy a hazáját illeti meg a Seuso-kincs, ám nem sikerült visszakövetelnie a leletegyüttest. A küldetését a jelek szerint lánya, Kristina Džin régész folytatja, aki a 24sata.hr hírportálnak kijelentette: szégyen, hogy a magyarok azt állítják, övék a kincs, amikor nincs rá bizonyítékuk.
A hvg.hu azt írja, az RTL zágrábi tévécsatornáján megszólaltatott Tino Lelekovic, aki a Horvát Tudományos Akadémia régésze, úgy véli: abszolút nem bizonyították be, hogy Magyarországról származik a kincs, még mindig nem lehet tudni, honnan került elő. Lelekovic szerint a Seuso-tálon található Pelso felirat, ami a Balaton latin neve, nem a tóra vonatkozik, csupán a tárgyon szereplő vadászkutya neve.
Dézsy Zoltán rendező, aki már több mint 20 éve kutatja a Seuso-kincsek történetét, a Blikknek arról beszélt, hogy a magyaroknak tengernyi műszaki és tárgyi bizonyítéka van, a horvátoknak viszont egy sincs.
"A Balaton-felvidéken élő növények pollenjeit is megtalálták a leleteken, de a feliratok is arról tanúskodnak, hogy Magyarországról származnak a kincsek. A horvát régészek mindössze marketingcélból hangoztatják azt, hogy bármilyen közük is van a Seuso-kincsekhez"
– jelentette ki a téma szakértője. A Magyarország családi ezüstjének is becézett kollekciót két lépésben, összesen 13 milliárd forintért hozta haza a kormány.
