Veszprém a legvállalkozóbb megyeszékhely
A vállalkozói aktivitás jobban függ egy megyeszékhely országon belüli elhelyezkedésétől, a meglévő infrastruktúrától, mint az adott településen élők számától, hiszen egyes, viszonylag kevés lakosú helyen is magas a működő vállalkozások száma, mint Eger, Kaposvár vagy Szekszárd. A többi között ezt állapítja meg az Opten elemzése. A lakosságszámra vetített működő társas- és egyéni vállalkozások arányainak vizsgálata szerint egyébként a fővároson kívül a veszprémi megyeszékhelyen jut 100 lakosra a legtöbb működő vállalkozás.
A magyarországi „céges földrajz” vizsgálata tisztán kirajzolja a városok és országrészek eltérő gazdasági fejlettségét. Budapesten mérhető a legmagasabb érték: 100 lakosra 15,27 darab társas és egyéni vállalkozás jut. Az országosan működő cégek többsége is budapesti székhellyel rendelkezik, ami tovább növeli a főváros amúgy sem csekély súlyát.
Ennél jóval érdekesebb a megyeszékhelyek adatainak vizsgálata. Azt várnánk, hogy kizárólag a Dunántúli megyeszékhelyek végeznek az első három helyen, de az éllovas Veszprém (11,85), és az ezüstérmes Győr (11,38) után, rögtön Nyíregyháza következik 11,28-as értékkel. 11 fölötti eredménnyel összesen csak 5 megyeszékhely büszkélkedhet. A közép mezőnyhöz tartozik a megyeszékhelyek döntő többsége 10,05 és 10,78 közötti értékekkel. A lista alsó részén Békéscsaba (9,31), Szolnok (8,78), Miskolc (8,56), Tatabánya (8,05) és Salgótarján (7,28) áll – olvasható az Opten közleményében.
A társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók számait külön-külön vizsgálva azt látjuk, hogy a megyeszékhelyek többségén, ha eltérő arányban is, de több az egyéni, mint a társas vállalkozás. Budapest ebből a szempontból is kivétel, hiszen a fejlettsége és gazdasági súlya miatt jóval több cég működik itt, mint egyéni vállalkozó. Ugyanakkor a fővároson kívül hasonló helyzet csak Miskolcon, Pécsen és Székesfehérváron figyelhető meg.
A fejlett gazdasággal rendelkező európai országok többségében a hazainál csekélyebb a 100 lakosra jutó vállalkozások száma. Magyarországon ez az érték 10,92, ami az európai átlagnál magasabb. Ennek oka, hogy a Magyarországon még mindig nagy számban működnek kis forgalommal rendelkező, gazdaságilag sebezhető „kényszervállalkozások”. Kiugró eltérések azokban az államokban mérhetőek, ahol a gazdaság fejlettségének magas szintje csekély népességgel párosul. Jó példa erre Hollandia (26,04), és Finnország (30,11).
