Voksturizmus – egyetlen szavazat is dönthet

A választások közeledtével egyre több figyelem fordul – ismét – a keleti országrészben dúló voksturizmusra. Legújabb bejegyzésében ezzel foglalkozik blogjában a szókimondásáról is híres Magyar György ügyvéd. Mint a bevezetőben írja:  „Egyes becslések szerint tíz-húszezer kettős állampolgár jelentkezett be szabolcsi ingatlanokba, és ők szavazhatnak az önkormányzati választáson. A kisebb településeken ezek a zömében ukránok akár el is dönthetik, ki legyen a polgármester”. A napokban a Hírklikk is többet foglalkozott a témával, ezekről itt, itt és itt olvashat.

Nem új jelenség, hogy üres telkekre, ócska sufnikba, néhány négyzetméteres viskókba vagy egészen kis lakásokba vannak bejelentve akár tízen-tizenöten is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településein, az ukrán határ közelében. A Kúria által a tavalyi országgyűlési választások után hozott határozat egyetértett az ellenzéki pártok beadványával abban, hogy a szavazásra történő szervezett szállítás, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme is megvalósult, ami a választás tisztaságának megsértésére alkalmas cselekmény.

De a Kúria szerint kellő bizonyítottság hiányában a Fideszt nem lehetett eltiltani a jogsértéstől, és a szavazás megismétlésének elrendelésére sem látott okot, mert ahhoz az alapelvek sérelme önmagában nem elég. A végeredményt tekintve így ennek a döntésnek legfeljebb elvi jelentősége lehet – írja egyebek között Magyar György a blogjában.

Most azonban egészen más a helyzet, több szabolcsi településen sajtóinformációk szerint 200-350 olyan ember lehet bejelentve úgy, hogy ténylegesen nem ott lakik. Például Záhony népessége négyezer, Tiszabecsé 1200, Kispaládé meg nem egészen ezer fő. A Partizán videós riportot készített Tiszabecsen és Záhonyban, ahol az idén is több száz, életvitelszerűen nem a községben tartózkodó polgár került be a választási jegyzékbe.

Ekkora lakosságszám mellett az önkormányzati választást a fiktív lakosság – egy parlamenti választással szemben – tényleg érdemben befolyásolhatja – írja Magyar György, majd levezeti, hogy miért. Minél kisebb egy település, annál nagyobb ez a hatás. Ha például valahol van öt-hatszáz választásra jogosult, s hozzá akár csak feleennyi fiktív lakó, akit rábírnak, hogy kire voksoljon, ők el is dönthetik, ki lesz a következő ciklusban polgármester. Aki ebből persze nem gazdagszik meg, mert a havi 180-200 ezer forintos tiszteletdíj ehhez kevés, de ez a pénz öt évig biztosan jár. Meg a győztes birtokolhatja a helyi közhatalmat, és ha nem is élet-halál ura, de meghatározó szerepe lehet egyebek mellett a források elosztásában vagy a közmunkások kiválasztásában.

„A bejelentett lakcím valódiságát a címnyilvántartásban szereplő adatok – és ha az eset körülményei ezt indokolják, helyszíni szemle – alapján a jegyző, illetve a járási hivatal ellenőrzi” – mondja ki a hatályos jogszabály. Üres telkekre, ócska sufnikba, néhány négyzetméteres viskókba vagy egészen kis lakásokba tehát elvileg nem jelentkezhetne be tucatnyi ember. Ha ez mégis megtörténik, ezért nemcsak az ingatlan tulajdonosa felel, hanem az ügyben illetékes hatóság embere is. E tekintetben mellesleg közömbös, hogy a választási csalás volt-e a cél – jegyzi meg az ügyvéd.

A bejelentkezés kapcsán ugyanis értelmezhetetlen ez a megközelítés, mert a jegyzőnek – illetve a járási hivatalnak – csak az a dolga, hogy a lakcím valódiságát ellenőrizze. Azt ugyan nem írja elő semmi, hogy egy lakóingatlanban hányan élhetnek, de ha egy lakásba tízen-húszan jelentkeznek be, az már indokolhatja, hogy a lakcím valódiságát helyszíni szemle során vizsgálják. Amennyiben ez nem történik meg, az illetékes önkormányzat jegyzőjének felelőssége is felmerülhet. Kár, hogy ez eddig soha nem került szóba – szögezte le Magyar György. (Megjegyezzük, hogy ezt boncolgatta portálunknak nyilatkozva Tóth Zoltán választási szakértő is.)

A Tiszaszigeti eset

A tényszerűség kedvéért azért jelezzük – folytatja Magyar György – , hogy a bíróság elsőfokon elmarasztalta idén augusztusban Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét, valamint társaikat az Átlátszó tudósítása szerint. A súlyosabb büntetést: másfél év börtönt, egy évre felfüggesztve a szerb állampolgárok papíron történt betelepítéséért a végrehajtók kapták. Az értelmi szerzők, a polgármesterek megúszták pénzbírsággal.

Tiszasziget fideszes, és Újszentiván független polgármesterét, valamint segítőiket közokirat-hamisítással vádolta meg az ügyészség: 142 esetben asszisztáltak a 2014-es helyhatósági választás előtt honosított szerb állampolgárok fiktív lakcímbejelentéséhez, s egyikük maga is aktívan írta alá a szállásadói lapokat, másikuk pedig szállásadókat beszélt rá a lap aláírására. Az ügy előzménye, hogy 2011 és 2014 között negyedével, csaknem négyszáz fővel gyarapodott Újszentiván népessége, s valami hasonló történt a másik településen is.

A részletekről itt tájékozódhatnak.