Zsolt Péter szerint ma már nem biztos, hogy a pálinka jó kampánytéma

Millei Ilona 2024. április 21. 14:17 2024. ápr. 21. 14:17

A Fidesz mítoszt teremtett a pálinka körül. A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatójával annak jártunk utána, hogyan lett ez az ital a kádári összekacsintós zugpálinka főzésből mára a Fidesznél nemzeti identitásunk és kultúránk része. Zsolt Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy a társadalom „csúszkál”, változik, és ha valaki a szavazatmaximalizálásban akar mocorogni, nem biztos, hogy ma a pálinka az, amivel meg tudja fogni az embereket.

A pálinka a nemzeti identitásunk és kultúránk része – mondta Nagy István agrárminiszter a 6. Pannónia Párlatverseny Díjkiosztó Gáláján, ami ott talán még érthető is volt. Ám Magyarországon a Fidesz egyébként is mítoszt teremtett a pálinka körül. Jogi harcot folytatott érte, megmérkőzött „Brüsszellel”, hogy ne kelljen adózni az otthoni pálinkafőzés után, 2010-ben bevezették a szabad pálinkafőzést. De miért olyan fontos a Fidesznek a pálinka? 

Azt nem tudom, hogy mennyire fontos, de a szocializmusban a vidéki világban, ahogy Budapesten is, a zugpálinkafőzés egy ilyen huncut, összekacsintó történet volt. Nekem vannak ilyen emlékeim.

De ez miért indokolná, hogy a pálinka ma olyan fontos a Fidesznek? Hogyan lehet a pálinkát, mint olyat a nemzeti kultúra részének tekinteni? 

Tulajdonképpen minden lehet a nemzeti kultúrának a része. A kultúra azonban nem vedelést jelent, hanem valami minőségi, ínyenc dolgot. Így válik valami magasabb rendű kultúrává. Ugyanez van egyes népeknél a bor esetében, de vannak törzsi népek, ahol a bételdió rágcsálása, vagy a különböző kábító dolgok, a békepipa szívása a kultúra része. A probléma akkor kezdődik, amikor ezek átmennek szenvedélybetegséggé. Ha azonban nem szenvedélybetegségként, hanem minőségi fogyasztásból csinálják, akkor lehet a kultúra része. Efelé pedig lehet törekedni. Szinte minden fogyasztási cikkben el lehet jutni egy ilyen ínyencségi és minőségi fokig. A pálinka esetében is megvan ez az esély. 

Akkor viszont miért nem tette ezt más párt is, miért csak a Fidesz ragaszkodott mindenáron a pálinkához?

Ennek van egy népszerű velejárója, ami azért szavazatokat hoz. A Fidesz sokszor csinált olyasmit is, amiben nem volt népszerű, de ebben igen. A szavazatmaximalizálás szempontjából nagyon fontos, hogy már nem a középosztály adja a Fidesz szavazóbázisát, azt lejjebb kell keresni. Ennek megfelelően bulvárosodik. De még egyszer mondom, önmagában annak, hogy a pálinkának központi szerepet szán, lehet az a magyarázata, amiről az előbb beszéltem, de lehet az is, hogy a fogyasztását kulturális szokássá, és minőségi kulináris élvezetté kívánja fejleszteni. 

És akkor ön szerint lehet azzal kampányolni, hogy a pálinka a nemzeti identitásunk és kultúránk része?

Szerintem lehet, abban az esetben, ha ez nem vedelést, meg részegséget jelent, hanem azt, hogy ki tudja a pálinkát jobb minőségben előállítani, és úgy válik ez a szeszes ital a magyar kultúra részévé. Én nem vagyok abban biztos, hogy már az, de lehet, hogy azzá tud válni, bizonyos gyökerek vannak benne. Még mindig jobb egy ilyen típusú program, és szerintem elsülhet jól is. Az alkoholizmus Magyarországon nagy probléma. Ha azonban ez nem az alkoholizmusnak a dicséretét, hanem ugyanúgy, mint a borfogyasztás esetében annak a kultúráját jelenti, akkor rendben. Csakhogy a dolog kockázata az, hogy a pálinka, mint magas alkoholtartalmú ital fogyasztása sokkal nagyobb fegyelmezettséget igényel. 

Ha a középosztálynál lejjebb kell keresni a Fidesz szavazóbázisát, akkor el tudja ön azt képzelni, hogy azok az emberek, akik otthon szabadon főzhetik és ihatják a pálinkát, beneveznek a minőségi pálinkafogyasztó társadalomba?  

A franciák esetében ez úgy néz ki, hogy minden az étel körül forog. Az alsóbb néprétegek is gyakorlatilag azért dolgoznak, hogy utána minőségi ételt egyenek. Igenis a kultúra részévé vált számukra a minőségi étel előállítása és fogyasztása. Mellékesen ez beszivárgott hozzánk is a különböző főzőversenyekben, egyebekben. Tehát attól még, hogy most élünk a gyanúperrel: a pálinkafőzés felszabadítását inkább egy populista engedmény és a szavazatszerzés mozgatja, ez nem jelenti azt, hogy mondjuk, ötven év múlva nem visz előbbre. Persze csak akkor, ha ebben nemzeti megegyezés születik, és nem lesz belőle pártpolitika.

A bajoroknál a sörfogyasztás, a franciáknál a kagylófogyasztás nem pártpolitikai kérdés, ezért elképzelhetőnek tartom azt is, hogy a pálinka a magyaroknál nem pártpolitikai kérdés lesz. Ezt persze nem lehet megjósolni, mert attól függ, hogy reagálnak rá a különböző politikai oldalak, egyáltalán elfogadják-e ezt. Az a kérdés, hogy bármit el tudunk-e fogadni attól, hogy nem a hozzánk tartozó oldal találja ki. 

És el tudjuk fogadni? 

Valószínűleg föl lehet vonultatni azokat, akik egészségügyi aggályaikat fejezik ki, és azt mondják, inkább a tiltást kéne szabályozni. Vagy azt, hogy a pálinkát ugyanúgy nagyon meg kell adóztatni, mint a cigarettát. Biztos, hogy vannak ilyen egészségügyi dolgok. Az alkoholról tudjuk, hogy nem olyan, mint a cigaretta. Az utóbbiból egyetlen egy szál is gondot okoz, míg a pálinka a magas alkoholtartalma miatt rendkívül jó fertőtlenítő, ha valaki gyógyszerként kezeli. Legalábbis lehet rá úgy tekinteni, ugyanúgy, ahogy bizonyos szempontból a kenderfélékre, mint orvosilag alkalmazható szerekre. Vagyis itt minden a mennyiségről szól, annak az előállítási és fogyasztási kultúrájáról. Nem tudjuk, hogy ötven év múlva a magyar pálinka eléri-e ezt a szintet. Most még valószínűleg nagyon az elején tartunk ennek a folyamatnak. 

Ha visszatérünk ahhoz a kérdéshez, hogy a Fidesz-szavazók már nem a középosztályból és nem is az értelmiségből, hanem sokkal inkább az alsóbb rétegekből kerülnek ki, akkor milyen „kedvenc” kampánytémái lehetnek még a Fidesznek most a választások előtt?

Ez olyan dolog, amihez valóban ismerni kell a középosztály alatti osztályoknak az életmódját, értékrendszerét, fogyasztási kultúráját. Ha ehhez igazítja valaki a kampányát, akkor osztályokat tud megragadni, társadalmi rétegeket tud megfogni. Ami nekem a szegénység kultúrája kapcsán eszembe jut: elfogadni a panaszkodást, és azzal egyetérteni. Vagy olyan irányba elmenni, hogy úgysem a saját sorsod kovácsa vagy, úgyis attól függ az életed, hogy akire rábízod magad, az odafigyel-e rád. Érdekes módon, a hagyományos baloldali értékek is lehetnek olyanok, amikkel meg lehet fogni az alsóbb társadalmi osztályokat: a biztonságvágy, az odafigyelés, ezeknek az ígérete. Nagyon kis ajándékokkal el lehet varázsolni azokat az embereket, akik kiszolgáltatottak. Hálásak tudnak lenni érte. 

Én kampánytémaként gondoltam például még a migránsozásra is…

A migránsozásnak, az előítéletnek van szociálpszichológiai magyarázata.  Az előítélet a társadalmi rétegeknél lefelé tartva nem csökken, hanem növekszik. Az emberben benne van annak a szükséglete, hogy saját maga alatt is tudjon mást. Annak az igénye, hogy „nem én vagyok legalul, van nálam még nyomorultabb”. Vagyis, hogy pozícionálni tudjam magamat. A középosztálynak nincs akkora szüksége arra, hogy ez a fajta elégtétele meglegyen. Ezért van az, hogy azt hihetnénk: egy alsóbb társadalmi osztályba tartozó át tudja érezni a másiknak a nyomorúságos helyzetét, hiszen az menekült, mindenét ott kellett hagynia, de nem így van. Inkább épp azt nézi, hogy „én különb vagyok nála”. És persze a félelem is ott munkál benne. A félelem, a szorongás pedig evolúciós dolog, és minden társadalmi osztályban egyformán ott van.

Épp most készítettünk egy podcastot a kollégáimmal Navalnijról. És bár Navalnijt hősként tisztelhetjük, de ő is nagyon határozott volt abban a tekintetben, hogy a Kaukázuson túlról, a különböző iszlám köztársaságból jövő emberek ne kapjanak 90 napig beutazási engedélyt. Ez benne volt a politikai programjában, amivel nagyon népszerű volt. Megszerezte a szélsőjobboldaliak és az átlag orosz embereknek a szimpátiáját is, hisz' ők is aggódtak amiatt, hogyha az említett köztársaságokból orosz területre gyűlnek a más szokású emberek, akkor megnövekszik a bűnözés. Úgyhogy a kultúrák keveredésétől való tartózkodás nem csak alsó osztálybeli dolog. Csak az alsó osztálynak arra is szüksége van, hogy még maga alatt tudjon másokat. Ezért jön be annyira az ilyen típusú kampányolás. 

A pálinka meg csak segít benne…

A pálinka oldja a feszültséget, igen. A pálinka a szabadságnak, a felszabadultságnak a szimbóluma is lehet. Nem egyértelmű az, hogy az alkohollal szemben ne lenne mérsékletesség és tartózkodás. Például én most akartam alkoholt adni borravalóként azoknak az embereknek, akik elvittek tőlünk mindenféle limlomot, de azt mondták, ők azt nem kérik. És nem azért, mert „tiltotta a vallásuk”, hanem azért, mert az alkoholfogyasztással szemben van egy megbélyegző társadalmi nyomás.

Ma már az is közismert, hogy az alkoholisták azok, akik az alkoholtól igazán megrémülnek. Ha ők egy kortyot megisznak, akkor ugyanis visszaesnek, úgyhogy nekik egyáltalán nem szabad inniuk. De az alkohollal szemben van egy társadalmi megbélyegzés is, úgyhogy – visszatérve az alaptémánkra – még az sem biztos, hogy a pálinka, mint olyan annyira bejön kampánytémaként. Merthogy közben az egész magyar társadalom mozog abba az irányba, hogy ha én rendes munkavállaló vagyok, akkor nem fogadok el ajándékba, borravalóként alkoholt. Hiába van a nevében az, hogy borravaló, nem borra akarja költeni a pénzt, hanem másra, például elmenni nyaralni belőle. Úgyhogy „csúszkál” a magyar társadalom, és ezért nem lehet annyira könnyen kiszámítani, hogy mi a jó kampánytéma. Jön például egy politikai párt, amelyik gondol valamire, csak közben már megváltozott alatta a társadalom.

A Fidesz alatt valóban megváltozott a társdalalom, legalább is számomra erre utal a Magyar Péter-jelenség. Jött egy ember, előbb-utóbb lesz pártja is, és általa kiderült, hogy a magyar társadalom nem olyan, amilyennek a Fidesz szeretné látni…

Abszolút így van. Van egy elképzelés arról, hogy milyen a magyar társadalom, de, lehet, hogy már nem olyan. Ha szavazatmaximalizálásban akar valaki mocorogni, nem biztos, hogy a pálinka az, amivel meg tudja fogni az embereket.