Korlátozták Hadházyék szólásszabadságát – jöhet a strasbourgi bíróság

NVZS 2019. január 24. 15:31 2019. jan. 24. 15:31

Egyetlen nap alatt 13 egyéni beadványt nyújtottak be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán az MTVA Kunigunda úti székházában történteket elszenvedő ellenzéki képviselők a szólászabadságuk megsértésére hivatkozva – tudtuk meg az őket egytől egyig képviselő Karsai Dániel ügyvédtől. „Ez klasszikus szólásszabadságos ügy, amely esetében a tények világosak és kiválóan dokumentált a cselekmény”.

Miközben december közepén az MTVA székházban alkalmazott erőszakot elszenvedett ellenzéki képviselők incidenssorozattal kapcsolatos jogi képviseletét idehaza több ügyvéd látja el, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán dr. Karsai Dániel. Ez a szál – mint az ügyvéd is hangsúlyozta – függetlenül fut a hazai büntetőeljárásoktól, amely – mint mi is beszámoltunk róla – már túl van egy lépcsőfokon: a Központi Nyomozó Főügyészség  jogosnak mondta ki az ellenzéki országgyűlési képviselők ellen december közepén az MTVA székházban alkalmazott erőszakot, miközben azt jelezte, hogy nyomozást rendelt el „ismeretlen tettesek ellen” ellen „a közérdekű üzem működése megzavarása bűntettének kísérlete és más bűncselekmények gyanúja miatt”. A képviselők a feljelentés elutasítása ellen panasszal élhetnek az ügyészségen, illetve pótmagánvádlóként léphetnek fel a panaszt elutasító ügyészségnél vádindítványt benyújtva.

Nem a képviselők elleni erőszak miatt fordultak az érintettek Strasbourghoz, bár nem kizárt, hogy az is ott végződik majd, kiváltképpen, mivel a Hadházyval és Varjúval történtek miatt a kínzás és embertelen bánásmód gyanúja is felmerül – derül ki Karsai Dániel szavaiból. A Hírklikknek azonban kifejtette azt is, hogy előbb a magyar büntetőeljárást kell végigvinni, hiszen „formálisan Magyarország jogállam, ahol be kell tartani a játékszabályokat”.

 „A strasbourgi beadványokat ugyan a képviselők egyenként nyújtották be, de ott egyesítették az ügyeket, s egyetlen ügyszámot is kaptak” – tudtuk meg Karsai Dánieltől. Mint elmagyarázta: az a jogi fórum ugyanis egyéni panaszjog alapján működik, függetlenül attól, hogy hányan vannak egy perben.  Tizenhárom beadvány ment be a bíróságra egyetlen nap alatt, majdnem az összes, az MTVA székházában megfordult képviselő elindíttatta a saját ügyét – mondta az ügyvéd, hozzátéve: „a jelzések szerint a többiek is fel fognak bukkanni”.

A beadványokban a képviselők a szólásszabadságuk megsértésére hivatkoznak: „az elhíresült öt pont, de már maga az, hogy bementek az MTVA székházába is egy szimbolikus szólás volt, tiltakozni akartak az ellen, ahogy a közmédia működik” – vázolta a tényállást az ügyvéd, hozzátéve: „Szél Bernadettet, Hadházy Ákost és különösen Varjú Lászlót közvetlen erőszak is érte, de a többiek is akadályoztatva voltak a jogaikban”. 

Az ügyvéd szerint nagyon kirívó jogsértés áldozatai voltak a képviselők, „elképesztőnek tartom, hogy a magát alkotmányjogásznak aposztrofáló Lomniczi Zoltán hogyan állíthatta, hogy jogszerűtlenül voltak bent az épületben”. „Képviselői minőségükben voltak bent” – hangsúlyozta Karsai, hozzátéve: „számukra a korlát ilyen esetekben az, hogy nem akadályozhatják az üzemszerű működést – ez pedig nem is következett be”.  „A tények világosak és kiválóan dokumentáltak, rendelkezésre állnak a videófelvételek, amelyeket a Facebookon keresztül a képviselők élőben tettek közzé – ezeket becsatoltuk a beadványokhoz”, közölte.

A beadványok státuszát illetően elmondta, hogy nagyon gyorsan regisztrálták a beérkezett panaszokat, ami annyit jelent, hogy a Bíróság komoly megfontolásra érdemesnek tartja a benne foglaltak, ugyanis akkor elutasították volna a jegyzékbe vételt, amire hónapokat kellett volna várni. Azt egyelőre nehéz lenne megjósolni, hogy mikor lesz érdemi vizsgálat, az ügy ugyanis nem kapott sürgősséget, de „minden bizonnyal lesz” – szögezte le.

A Bíróság eljárása szinte kivétel nélkül írásbeli: a beadványt elküldik a kormánynak, amely írásban igyekszik megindokolni a saját álláspontját, amire a beadványt benyújtók viszontválasszal élnek. A felgyűlt iratok alapján a bíróság hoz egy döntést – magyarázta Karsai, s mint mondta, az egész nagyon hasonlít a Kúria eljárásaira. Igen ritkák azok az ügyek, amelyekben végül tárgyalást is tartanak, mintegy ezerből vagy hét-nyolc. A közvéleményt majd az ítéletről értesítik, de az ítéletre akár két-három évig is várni kell, igaz, megszülethet jóval előbb is. Siker esetén a Bíróság három dolgot ítél meg: a jogsértés megállapítását, nem vagyoni kártérítést és költségeket.