Orbán-dilemma: Menni vagy maradni
„Orbán Viktor kisebb kárt okozna magának, ha nem jelenne meg az Európai Parlament magyarországi helyzetet is napirendjére tűző jövő heti brüsszeli ülésén” – véli Jávor Benedek, az ülést kezdeményező európai zöldek magyar képviselője. A vita elől ugyan megfutamodna, de ha részt venne, akkor vagy a Néppárttal kellene tovább konfrontálódnia vagy csalódást okoznia a hazai táborának. „Elképzelhető, hogy a Magyarországról folytatott eddigi vitákon rendre jelen lévő Orbánnak ezúttal halaszthatatlan feladata adódik, vagy egy frissen hatalomra került diktátor beiktatásán kell majd részt vennie, esetleg Mészáros Lőrinc újabb sertéstelepét kell átadnia” – tette hozzá.
Még nincs pontos napirendje a január 30-31-i EP-ülésnek, ám az eddigi gyakorlat alapján valószínűsíthető, hogy a plenáris ülés nyitó napján kerül majd sorra az Európai Zöld Párt által kezdeményezett Magyarországgal kapcsolatos vita. Judith Sargentini a Hírklikknek nyilatkozva a lépésüket azzal indokolta, hogy „a helyzet csak romlott azóta, hogy tavaly szeptemberben az EP kétharmados többséggel elfogadta az úgynevezett Sargentini- jelentést... igen sok olyan fejlemény van, amely már nem kerülhetett bele az eredeti jelentésbe...Emellett szeretnénk nyomást gyakorolni a Miniszterek tanácsára, különösen a román elnökségre, hogy gyorsítsák meg saját eljárásukat azután, hogy az EP elindította a 7. cikkely szerinti eljárást”.
Orbán Viktor egyelőre nem döntött, hogy részt vesz-e az ülésen. December 10-én tartott sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy „ha Szájer József azt mondja, hogy menni kell, akkor megyek”. Ironikus félmosollyal hozzátette: „nem tudom követni az eseményeket, annyiszor tűznek minket napirendre”.
„Az nem példa nélküli más országoktól sem, hogy egy miniszterelnök nem vesz részt egy a hazájával kapcsolatos vitában, de Orbán eddig következetesen jelen volt, s furcsa lenne, ha most nem lenne ott” – mondta kérdésünkre Jávor Benedek. Mint kifejtette: Orbán többféle céllal és taktikával vett eddig részt az ilyen vitákban: hol megpróbálta megvédeni saját álláspontját, hol igyekezett kompromisszumot keresni, legutóbb azonban már hazafelé játszva meglehetősen konfliktusos, agresszív volt a szereplése. „Különféle okai lehetnek annak, ha most nem vesz részt a vitában, de számomra azt sugallná, hogy nem talál jó stratégiát a szereplés mikéntjére” – szögezte le Jávor. Legutóbb, szeptemberben nagyon agresszív, támadó hangot ütött meg, alaposan felhergelte a saját otthoni közönségét, ami után nem engedheti meg magának a kompromisszumkereső, baráti hangnemet. Ugyanakkor a Fidesz körül sűrűsödnek a fellegek, Orbánék viszonya mind az uniós intézményekkel, mind a Néppárttal meglehetősen feszült, s nem hiányzik neki a konfliktus élezése a választások előtt. Ám ha előveszi a szeptemberi stílust, akkor óhatatlanul ismét a felszínre kerülnek a viták a Néppárton belül is arról, hogy mit akar a pártcsalád egy szélsőjobbos Fidesszel. Ez pedig problémákat okozhat Orbánék számára is – vitte végig a gondolatsort a Párbeszéd EP képviselője.
Éppen ezért, ha Orbán nem vesz részt a brüsszeli plenáris ülésen, az ugyan megfutamodás lenne, de ezzel megpróbálhatja kikerülni a dilemmát, hogy vagy a hazai közönségének megfelelve tovább konfrontálódik (a Néppárttal is), vagy békülékenyebb hangot megütve az otthoni táborának okoz csalódást. „Szerintem kisebb kárt okozna magának, ha nem venne részt a vitában, s nem tartom kizártnak, hogy ezt választja; lehet, hogy pont egy frissen hatalomra került diktátor beiktatásán kell majd éppen aznap részt vennie vagy Mészáros Lőrinc újabb sertés-telepét kell felavatnia...valamit majd kitalálnak, hogy minél mérsékeltebb kárt okozzon a saját táborában” – fejtegette Jávor.
Kérdésünkre, hogy milyen kézzel fogható eredmény várható a vitától, a politikus elmondta:
„jogkövetkezmény nem várható, az azonban már kézzel fogható eredmény lenne, ha a Tanács napirendjére tűzné és meg is tárgyalná a Sargentini-jelentést”.
Azt is fontos fejleménynek tartja, hogy a Néppártot szembesítik a magyarországi helyzet romlásával, a demokrácia eróziójával. „Jogilag kevés eszköz áll az EP rendelkezésére, ami igen, azok az úgynevezett puha eszközök, mint amilyen a vita kezdeményezése, a nyilvánosság figyelmének az odairányítása, a nyomásgyakorlás a sajtón keresztül, hogy a tagállamok állampolgárai tegyék fel a kérdéseiket a saját kormányaiknak arról, miért védenek egy populista, euroszkeptikus, szélsőjobboldali pártot, mint amilyen a Fidesz” – magyarázta a politikus, példaként említve a skandináv és a Benelux kormányokat, amelyek már egyre nehezebben tudják ezt megmagyarázni saját állampolgáraiknak.
„A Sargentini-jelentés szeptemberi elfogadása óta tovább hanyatlott a demokrácia állapota Magyarországon, megszületett a rabszolgatörvény, létrejött a médiakonglomerátum, s éppen ezen a héten, hétfőn újabb határokat léptek át azzal, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította az országgyűlési képviselőkkel szemben az MTVA-székházban erőszakot alkalmazó biztonsági őrökkel kapcsolatos vizsgálatot, illetőleg a képviselőket célozva indítottak nyomozást – mondja Jávor, hozzátéve: „ezeket a fejleményeket az EP látóterébe kell hozni, s már nem a szeptemberi jelentéssel kell foglalkozni, hanem a magyar demokrácia valós helyzetével, ami már annál is rosszabb, mint amilyen a jelentés elfogadásakor volt”. „A Tanács mindeddig megpróbálta elsunnyogni, hogy a májusi EP-választásokig foglalkozzon ezzel az üggyel, ezért is mindene eszközt meg kell ragadni arra, hogy rászorítsuk a testületet arra, hogy érdemben foglalkozzon a magyarországi helyzettel” – tette végül hozzá Jávor Benedek.
