Egy csónakban
Kedden kora délutánra új történelmi mélypontra esett a forint az euróval szemben, így már a 360-as szint küszöbén is járt a jegyzés. A történelmi mélypont után, a 360-as lélektani szint sem tartott ki sokáig. Egy ideig már 360,07 felett járt az euró jegyzése. A dollár 329,27-nél, míg az angol font 401,88-nál is állt. (portfolio.hu)
A tavalyi év júliusában elfogadott állami költségvetési törvényben (amelyet a pénzügyminiszter nyújtott be az Országgyűlésnek) a kormány az alábbi pályát vázolta fel a 2020. évre vonatkozóan:
A fenti – véleményem szerint– viszonylag könnyen értelmezhető számsorból világosan látható, hogy a 2020. évre/évben nem módosított költségvetéssel kell számolni, hanem egy teljesen új állami költségvetést kell megalkotni. A bevételi források (adók, járulékok, illetékek stb. elengedése vagy forrásának megszűnése) vélhetően jelentősen megcsappannak, ugyanakkor egyes kiadási tételek (bértámogatás, álláskeresési járadék, családi és nyugdíjszerű ellátások stb. összege) jelentősen megugorhatnak. Az már most kimondható, hogy a központi költségvetés bevételi és kiadási oldalának szerkezete az év hátralevő részében nem tartható, tehát teljes átdolgozása indokolt. Valószínűsíthető az is, hogy az egy százalékos költségvetési hiány sem marad irányadó. Kérdés, hogy mennyire tartható biztonságosan egy magasabb határérték.
Jó jelnek tartom, hogy a köztestületi kamara, illetve néhány munkaadói szövetség és szakszervezet munícióval látja el a kormányt, és a független szakértők is serényen dolgoznak. Bátorítani kell őket a különféle megoldások elkészítésében, még akkor is, ha tudjuk, hogy a kormány szakmai infrastruktúrája a legkiépítettebb az országban. De jó ötletek, elképzelések jöhetnek „kívülről” is, és mindegyiket érdemes átgondolni, még abban az esetben is, ha az nem találkozik a végrehajtó hatalom elképzeléseivel.
Szerintem a fő „csapásirányok” hamarosan kirajzolódnak, mindenki érzi, hogy menteni kell, ami menthető. Az összes legális munkahelyet indokolt megmenteni (tehercsökkentéssel, hiteltartozás elengedéssel, bértámogatással stb.), és akiknek mégis elveszett a munkahelyük, azoknak megfelelő időtartamú és méltányos mértékű juttatás jár központi forrásból. A nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátásban részesülők (2,7 millió ember) rászorultsági alapon történő megsegítése „csak” forrás kérdése, a technikai megoldás abszolút nem bonyolult.
Az állam, a vállalkozók és a munkavállalók közvetlen és pillanatnyi érdeke sokszor eltér egymástól. Most viszont – akarva, akaratlanul – egy csónakba kerültek, és ha a „vírusviharos” tengeren bármelyik szereplő kapkod vagy csak saját sorsával törődik, akkor ez a sok politikai és társadalmi nehezékkel megpakolt bárka pillanatok alatt elsüllyedhet. Nagy a feladat és a felelősség: gyorsan, határozottan ugyanakkor megfontoltan kell cselekedni, hiszen ellenkező esetben, évtizedek munkája veszhet kárba, és a későbbiekben csupán gazdasági hajótöröttként nyomoroghatunk saját országunkban. Európa közepén.
