Microsoft-botrány: újabb adalékok
Nem múlik el nap anélkül, hogy újabb adalék kerülne nyilvánosságra a Microsoft korrupció-gyanús ügyéről. Ez persze nem furcsa, tekintve az ügy botrányos voltát, a szóban forgó pénzek nagyságát, a főszereplőket, azt, hogy uniós támogatásokkal éltek jó eséllyel vissza magyar hivatalnokok (a kormányfőig bezáróan?) egy amerikai multicég hathatós közreműködésével. A kormányzat – és a kormányhű média – hallgat...ez sem szokatlan. És sajnos az sem, hogy a magyarok ezt is lenyelik – inkább a vízparton hűtik magukat. Szerencsére van, aki cselekszik: legutóbb a „zöld dossziés” Horváth András, aki – adószakértői, -ellenőri voltát nem tagadva – precíz pontossággal kigyűjtötte a Microsoft-ügyben jó eséllyel érintett vevőket és viszonteladókat. És feszegeti az azóta már – talán nem véletlenül – megszűntetett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerepét.
„Jó lenne, egy kigyűjtés, egy lista” – kérte Horváth Andrástól valaki a Facebookon – s az öt éve a cégláncolatos áfabotrányt kirobbantó egykori adóhivatali dolgozó eleget is tett a kérésnek. Az általa összeszedett – és egy Facebook posztban nyilvánosságra hozott – precíz lista igencsak mellbevágó, még azok számára is, akik az ügy kirobbanása óta nyomon követik a fejleményeket. Rávilágít ugyanis arra, hogy milyen kiterjedt volt, s az állam milyen nagy területeit hálózta be ez a korrupciós botrány, amelynek a szálai – legalábbis ha hinni lehet az amerikai Igazságügyi Minisztérium által nyilvánosságra hozott dokumentumokban foglaltaknak – elértek egészen Orbán Viktor kormányfő hivataláig.
Íme a Horváth András által közzétett vevők listája, általunk táblázatba foglalva:
A fenti állami (önkormányzati) intézmények versenyújranyitásos eljárásban a következő, jól körülhatárolható céges körtől, ill. konzorciumoktól (viszonteladóktól) vásárolták meg a Microsoft licenceket (általunk szintén táblázatba foglalva):
Horváth felhívja azonban a figyelmet arra, hogy „a fenti felsorolások és a feltüntetett összegek nem azt jelentik, hogy mindegyik ügylet élből korrupciógyanús lenne, hiszen az amerikai jelentésben csak néhány – nagyon szomorú – példát mutattak be”. A valós történéseket majd a büntetőeljárás keretein belül kell tisztázni, kiterjesztve a vizsgálatokat azokra az ügyletekre is, amelyeket az eddig ismerteken túl az adott időszakban, az adott gazdasági szereplőkkel bonyolítottak le állami vagy önkormányzati intézmények. „Jogállamokban, bizonyos fokú bűnüldözési autonómiával rendelkező országokban legalábbis így történne” – szögezi le a posztban.
Csúsztat a Főügyészség
Szerinte egyébként a Központi Nyomozó Főügyészség legutóbbi közleménye „jelentőset csúsztat”, ugyanis nem kizárólag költségvetési csalás gyanúja merül fel az eddig napvilágra került tények alapján, hanem korrupciós bűncselekményeké is, úgymint vesztegetés, hivatali visszaélés, s esetleg hűtlen kezelés. „Az ügyészség persze azt szeretné, ha a bűncselekmények elkövetésének gyanúja megállna a NAV, ORFK, stb. kapuja előtt, ezért beszél csak a csalás gyanújáról” – mutat rá Horváth András, aki szerint a történet lényege, hogy „2012-ben ’valakik’, vagy a ’valakik’ tanácsadói (feltehetően ugyanazok, akik szeptemberben, sebtiben törvényjavaslatot akarnak benyújtani előre menekülés céljával) kitalálták, hogyan lehetne könnyen pénzhez jutni a szoftverbeszerzések ’központosításával’. Bár pontosan tudták, hogy ilyen méretű vásárlásoknál a központi kormányzat közvetlenül is jelentős árkedvezményt tud elérni, mégis viszonteladókat iktattak az amerikai cégóriás és az állami, önkormányzati intézmények közé. Így a közvetítési díjjal mindenképpen megemelkedtek a beszerzések költségei, de ennél is súlyosabb volt az, hogy 30-40% körüli árkedvezménytől is elesett a magyar és az uniós költségvetés. S bár kommunikáció mégiscsak volt a Microsoft alkalmazottai és a kormány, illetve a vevők között, de a cél nem a kedvezmények elérése volt, hanem – nyilvánvalóan nem önzetlenül – információkat szivárogtattak ki egymásnak, illetve a kormányzati oldal részéről segítettek a közbeszerzési folyamatoknak a Microsoft érdekei szerinti meggyorsításában.
„A felelősöket elsősorban az állami vagy önkormányzati intézmények (társaságok) irányítóinál vagy felügyeleti szerveinél lehet keresni, különös tekintettel az azóta már megszüntetett Nemzeti Fejlesztési Minisztériumra”, erre a szervezetre az amerikai hatóságok is utaltak – szögezi le Horváth András a Facebook posztjában, amelyet elsőként az Átlátszó szúrt ki.
Hadházyék közérdekű adatigényléseket nyújtanak be
S ha már korábban azt említettük, hogy vannak, akik gőzerővel dolgoznak a Microsoft-botrány felgöngyölítésén, akkor meg kell említenünk Hadházy Ákost, aki azután, hogy a rendőrséget feljelentette az Ügyészségen a nyomozás elmaradása miatt, a többi között éppen Horváth András segítéségével fáradozik a tények, összefüggések felderítésén, és adatok, dokumentumok begyűjtésén. Mint a független országgyűlési képviselő portálunknak pár napja bejelentette: közérdekű adatigényléssel próbálják kideríteni a Microsoft-ügy beszállítói láncolatait, hiszen „egyelőre csak a lánc utolsó tagját látjuk”. Mint hozzátette: remélik, hogy „további komoly információkhoz jutunk majd azután, hogy az amerikai Igazságügyi Minisztérium megküldi a Polt Péterék által kért részleteket”.
Dokumentumok Amerikából
Mint korábban megírtuk, az amerikai igazságügyi minisztérium a közelmúltban megállapította, hogy áthatja a korrupció a Microsoft magyarországi cégének szoftverértékesítését. A Microsoft megegyezést kötött az amerikai igazságüggyel és 25 millió dollár büntetést fizetett, cserébe nem emeltek vádat a cég ellen, amiért 2013 és 2015 között a magyar leányvállalata és az Orbán-kormány korrupt módon – közvetítőcégeket és hivatalnokokat gazdagítva – kötött szerződést. Az amerikai minisztérium és a Microsoft megállapodásának teljes szövegét és más kínos leveleket is közzétettek. Köztük azt, amelyben a következő mondat is szerepelt: „Egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást” – ezt 2014 júniusában a Microsoft magyar leányvállalatának egyik dolgozója írta az óriáscég redmondi központjának küldött e-mailjében egy utóbb korrupciósnak ítélt ügylet kapcsán. Orbánt egyébként már tavaly tavasszal is összefüggésbe hozták a Microsoft korrupcióval.
A Tiborcz -testvér is színre lép
Az ügy „tökéletes működési példája a NER gerinctelen tolvajokkal kisámfázott rendszerének” – írja nyílt levelében a szocialista európai parlamenti képviselő, Ujhelyi István. Majd így folytatja: az amerikai hatóságok elvégezték a szükséges nyomozást és az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) is folyamatban van az eljárás, csináljon bármit Polt Péter bábszínháza.
„Az uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzésekben a nyilvánosságra került adatok szerint még a rendőrség és az adóhatóság is érintett, utóbbit ebben az időszakban épp az amerikai kitiltási botrányból ismert Vida Ildikó vezette, a NAV informatikai beszerzéseiért pedig – micsoda meglepetés – Tiborcz Péter felelt, aki egészen véletlenül Orbán Viktor nemüzletember-kormányfő üzletember-vejének a testvére” – emlékeztet Ujhelyi.
Orbán és tsai.
A korrupciós botránynak van egy további – Orbán és társai számára szintén kirívóan kellemetlenül végződhető – folyománya is: a minden bizonnyal Orbán Viktor hivataláig felérő Microsoft-korrupció miatt bejelentés-kiegészítést nyújtott be az amerikai külügy- és igazságügyi miniszternek a jobbközép értékeket valló amerikai Frontiers of Freedom Intézet a tavaly márciusi, a Magnitsky törvény keretében született eredeti beadványhoz – írtuk pár napja. Ebben a magyar kormányfő és további nyolc család- és szűk körének tagja, valamint politikustársa ellen kértek szankciókat a feltételezett korrupciós tevékenység és az emberi jogok megsértésére irányuló cselekmények miatt. A kiegészítés szerint az újabb „vérlázító” korrupciós ügyben a tavalyi beadványban felsoroltakon kívül további magyar hivatalos személyek is szerepet játszottak.
