Rendfenntartók az utcákon: mozgó kampányplakátok

A katonák és rendőrök utcai jelenléte a kampányidőszakban politikailag átlátszó és potenciálisan visszaütő lépés, ugyanakkor komoly alkotmányos, büntetőjogi és morális dilemmákat vet fel a fegyveres testületek pártsemlegessége és esküje szempontjából. Így értékelte a Hírklikknek Lázár Domokos jogász-szociológus, hogy a kormány az utóbbi hetekben fokozatosan vezette be a közbeszédbe, hogy „biztonsági okokból” rendőrök és katonák jelenlétét növelheti a közterületeken. A fordulat előzménye a Barátság kőolajvezeték körüli vita, illetve az úgynevezett ukrán olajblokád volt, amelyekre hivatkozva a kabinet a kritikus energetikai infrastruktúra kiemelt védelmét rendelte el. A kommunikáció azonban gyorsan túllépett az ipari létesítmények környékén: a Védelmi Tanács ülései után Orbán Viktor már a „megnövekedett terrorfenyegetettségre” és a közel-keleti háborús helyzet európai következményeire hivatkozva beszélt a közterületek fokozott biztosításáról. A kormány egy fokozattal emelte a terrorfenyegetettségi szintet, amitől kezdve a nagy forgalmú terek, pályaudvarok, repülőterek, határátkelők környékén is több egyenruhás megjelenését ígérte. A rendészet és a honvédelem így politikai eszközzé válik: a kormány a „háború vagy béke” kampányívébe illesztve, egyszerre épít félelemre és ígér védelmet, miközben a mind erőteljesebb közterületi jelenléttel normalizálja a fegyveres állam látványát.