Nukleáris fegyverzettel gyakorlatozik Lukasenka – orosz segédlettel
A két államfő 2023 áprilisában beszélt először nyíltan arról a lehetőségről, hogy Moszkva taktikai nukleáris fegyverzetet telepítene a Belarusz Köztársaságba. Ez abban a periódusban történt, amikor Oroszország ukrajnai inváziója elakadt, és számolni kellett egy jelentős ukrán ellentámadással.
Putyin akkor azt mondta a tervről, hogy nincs benne semmi szokatlan, mivel az Egyesült Államok évtizedek óta csinálja ugyanezt. Az amerikaiak régóta helyeznek el taktikai nukleáris fegyvereket szövetségeseik területén, és ezt az ötletet maga a belarusz elnök vetette fel és kérte a telepítést. Putyin szerint egy ilyen intézkedéssel semmilyen nemzetközi kötelezettséget nem szegnek meg – írja az Euronews.
Az orosz elnök többször is hangsúlyozta, hogy az atomtöltetek mindenekelőtt elrettentő funkciók töltenek be, és mind Oroszország, mind Fehéroroszország biztonságának a szavatolása a céljuk.
A telepítési előkészületek gőzerővel indultak be, és 2023 nyarán már feltűntek az első Iszkander hordozórakéták. Néhány hónappal később érkeztek meg az első Szuhoj-25 vadászbombázók, amelyek légi úton is képesek a fegyverek bevetésére.
Lukasenka most szeretné harci játékban is megtekinteni a rá bízott eszközöket, amelyek jogi értelemben nem is az övéi
Fehéroroszország meglepetésszerű és előre nem bejelentett ellenőrző teszteket fog végezni taktikai nukleáris fegyverekkel – közölte kedden Viktor Khrenin fehérorosz védelmi miniszter. Nem sokkal korábban Oroszország is nukleáris gyakorlatokat jelentett be.
Khrenyin tájékoztatása szerint az ellenőrzés részeként az Iszkander hadműveleti-harcászati komplexum egyik egységét és egy Szu-25 századot készítenek fel a feladatok végrehajtására.
A vezérkar ellenőrzi „a tevékenységek teljes körét” – a tervezést, az előkészítést és a taktikai nukleáris fegyverekkel végrehajtott szimulált csapásokat. A manőverekre Alekszandr Lukasenko utasítására kerül sor.
Alekszandr Volfovics, Fehéroroszország Biztonsági Tanácsának államtitkára azt mondta, hogy az ellenőrzést szinkronizálták az orosz hadsereg „nem stratégiai nukleáris fegyverek használatával kapcsolatos” tevékenységével.
Az orosz védelmi minisztérium előző nap jelezte, hogy „a közeljövőben” nem stratégiai nukleáris fegyverekkel, azaz 15-50 kilotonnás eszközökkel kíván gyakorlatokat tartani. (A Hirosima ellen bevetett fegyver egy-négyszereséről van szó.)
A manőverek Vlagyimir Putyin parancsára zajlanak, és a Déli Katonai Körzet rakétaalakulatait, valamint a légi- és haditengerészeti erőket érintik. (Oroszország mintegy 2,000 taktikai robbanófejjel rendelkezik, míg az amerikai készlet ennél jóval alacsonyabb.)
Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerint ezek a gyakorlatok azokhoz a nyugati nyilatkozatokhoz kapcsolódnak, amelyek esetleges csapatküldéseket pendítettek meg Ukrajnába a közelmúltban. Moszkva az ilyen bejelentéseket háborús fenyegetésnek tekinti, ezért megteszi a szükséges lépéseket önvédelme érdekében, mondta Peszkov.
Mindkét fél állítása szerint az összehangolt nukleáris gyakorlatoknak nincs közvetlen összefüggésük az ukrajnai háborúval. Korábban a balti államok és Lengyelország többször is jelezték nyugtalanságukat, hogy az általuk felelőtlennek és kiszámíthatatlannak tartott fehérorosz diktátor esetleg ellenük veti be ezeket az eszközöket.
Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök 2023 nyarán egy erdei úton dicsekedett el a Rosszija 1 tévécsatornának, hogy megkezdődött az orosz nukleáris fegyverzet telepítése országába. Büszkeséggel jelentette be azt is, hogy a fegyverzetet úgy szállítottak be országába, hogy ezt Nyugaton bárki észrevette volna.
Az amerikai katonai felderítés és a titkosszolgálatok természetesen nem siklottak át az elnök dicsekvésén, és fel is fedezték az orosz taktikai fegyverek nyomait Belaruszban. A nyugati szakértők műholdfelvételek és ügynöki jelentések segítségével derítették ki, hogy az eszközöket a Mogiljovi régióban található Oszipovicsi város közelében tárolják. Ez a körzet mintegy 130 kilométerre fekszik az ukrán határtól.
A szovjet időkben ezen a területen helyezkedtek el a 49. gárdarakéta hadosztály egységei. Az alakulatot 1997-ben feloszlatták, és létesítményei azóta kihasználatlanok és lepusztultak voltak.
Putyin elnök júliusban Szocsiban azt mondta a Lukasenkával folytatott megbeszélés után, hogy „július 7–8-án befejeződik a megfelelő struktúrák előkészítése”, ezt követően pedig „a bevetéssel kapcsolatos tevékenységek” azonnal elkezdődnek. Ennek a kijelentésnek a tartalma mindmáig megfejthetetlen, noha a jelzett határidő már lassan egy éve letelt.
Belarusz ezzel atomhatalommá vált?
Nem, mert a szállítással és a telepítéssel az oroszok nem ruházták át a fegyverek tulajdonjogát, amit még létező nemzetközi egyezmények tiltanak is. Bármikor vissza is vihetik, miként a háború első évében többször is vontak ki fegyverzeteket és csapatokat Belaruszból.
Amúgy az Egyesült Államok is telepített Európába taktikai nukleáris fegyvereket, mintegy 100 robbanófejjel, de ezzel az öt érintett állam, Olaszország, Belgium, Hollandia, Németország és Törökország nem lett nukleáris hatalom, és nem használhatja a fegyvereket saját belátása szerint.
Lukasenka viszont úgy fogalmazott, hogy a fegyverek „országa védelmét” szolgálják, vagyis adott esetben nem habozna használni is őket. A kijelentés logikailag azt jelenti, hogy egy Ukrajna által Belarusz ellen intézett támadáskor vetné be. Kijev részéről viszont ilyen szándék Belarusz ellen sosem fogalmazódott meg.
Az orosz védelmi minisztérium és a belarusz elnök közti egyeztetések azóta folyamatosak és rendszeresek.
A Moszkvából Nyugatra irányuló nukleáris fenyegetések már az ukrajnai invázió első napjától hallatszottak. 2022 február 24-én Putyin olyan országokhoz fordult, amelyek „kísértést érezhetnek arra, hogy beavatkozzanak a folyamatban lévő eseményekbe”, és „azonnali választ” ígért nekik. „Olyan következményekhez fog vezetni, amilyenekkel történelmük során soha nem találkoztak” – fenyegetőzött az orosz elnök
Ezt követően bejelentette, hogy az orosz nukleáris erőket egy „speciális harci rezsim” alá helyezik, hat hónappal később pedig azt villantotta fel, hogy „minden rendelkezésre álló eszközt” felhasznál Ukrajna megszállt területeinek védelmére.
2023 elején az orosz államfő bejelentette Oroszország részvételének felfüggesztését az Egyesült Államokkal kötött stratégiai támadófegyverekről szóló szerződésben, és ezt a lépését követte a taktikai nukleáris fegyverek telepítése Fehéroroszország területén.
Putyin legutóbb ez év februárjában fenyegetőzött atomfegyverrel az Állami Duma előtt elmondott éves beszédében. Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok esetleges Ukrajnába küldésével kapcsolatos felvetésére azt üzente, hogy az ilyen fejlemények „konfliktussal fenyegetnek atomfegyverek bevonásával, és ezáltal a civilizáció megsemmisítését jelentik”.
Mircea Geoana, a NATO főtitkár-helyettese 2024 márciusában azt mondta, hogy a szövetség jelenleg nem lát közvetlen fenyegetést Putyin nukleáris fegyverhasználati szándékáról. Ugyanakkor hozzátette, hogy a nukleáris erők felhasználásával való fenyegetések önmagukban is veszélyesek, mert „aláássák a nemzetközi bizalom maradványait”. Oroszországot figyelmeztették a nukleáris eszkaláció következményeire – hangsúlyozta Geoana.
