A hivatalosnál 30 százalékkal kevesebbet keres a magyar

Nagyon sokakban alakul ki az az érzés, hogy valami nem stimmel a KSH által közzétett, a bérszínvonalat érintő számokkal. A statisztikai hivatal által kedden publikált kereseti adatok szerint májusban a bruttó és a nettó átlag keresetek 11,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, az áprilisi 9,0 százalék után ismét kétszámjegyű volt a növekedés. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 10,2 százalékkal emelkedtek a keresetek. Az év első öt hónapjában 10,6 százalékos volt a béremelkedés mértéke és 9,5 százalékos, a közfoglalkoztatottakat nem számítva. A bruttó átlagkereset 374 ezer 700 forint volt a közfoglalkoztatottak, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 242 ezer 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 249 ezer 800 forintot vihettek haza az emberek.

A bérek tehát szárnyalnak, a gazdaság egyéb adatai alapján, illetve a személyes tapasztalatok szerint azonban kétkedik az ember ezeknek az impozáns adatoknak a hallatán – vetettük fel Kordás Lászlónak, aki elmondta, hogy nem tévedünk, saját számításaik szerint a valósnál mintegy 30 százalékkal mutatnak ki a hivatalos adatok magasabb kereseteket. Ez amiatt van, mert torzak az adatok, miután „több gond is van a KSH által alkalmazott módszertannal”. Két konkrét felvetéssel már hosszabb ideje ostromolják a KSH-t – mondta el.

Az egyik probléma az, hogy a KSH az öt fő alatt bejelentett alkalmazottakat veszi csak be az átlagkereseti adatokba. De a munkavállalók kétharmada a kis- és középvállalati szektorban dolgozik, nagyon sokan olyan helyen, ahol a létszám nem éri el az öt főt – mondta, feltéve a költői kérdést is: és mi a helyzet a 4-6 órára bejelentettekkel, vagy éppen a ’borítékos Magyarországgal’? Rámutatott: „Ha mindezeket kihagyják, akkor nagyon torz lesz a számítás, azaz módszertani hibával dolgozik a hivatal, amely megígérte ugyan, hogy kijavítja azt, de máig nem tette még meg”.

Miként ígérete ellenére máig nem számolja ki, illetve nem publikálja a mediánbéreket, amelyek valósabb képet tudnának adni a helyzetről – mondta Kordás. „Valóságosabb, a mindennapokhoz közelebb álló képet kaphatunk ugyanis akkor, ha egymás mellé tesszük az összes foglalkoztatott bérét, s annak középértékét számoljuk ki” – szögezte le.

A szakszervezet a Policy Agenda-val közösen mindenesetre elkészítette saját elemzését is, mégpedig a NAV-tól megszerzett februári  munkáltatói járulékbevallásokon alapuló adatok alapján – az adóhatóság volt ugyanis az egyedüli, amely hajlandó volt adatokat átadni nekik, „amelyekért szinte közelharcot kell folytatnunk, a szakminisztérium és a KSH sem hajlandó erre, pedig még fizetnénk is értük” – mondta Kordás.

A közelmúltban közzétett kutatás eredménye döbbenetes.

Miközben tehát a KSH szerint 2019. februárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete 345.900  forint volt (a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek összességében), addig a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Policy Agenda közös bérkutatási programja azt mutatta ki, hogy a minden egyes bérjövedelmet (a teljes és a részmunkaidő után járó munkabért) figyelembe vevő bruttó átlagkereset: 298.229 forint.

A mediánjövedelem jelentősen alacsonyabb az átlagbérhez képest: a teljes munkaidőben dolgozók esetében 78%-a, míg az összes munkajövedelmet nézve 77%-a a  hivatalos statisztika által közöltnek.

Szintén a kutatás mutatta ki, hogy 634.660 fő dolgozott az év második hónapjában olyan munkaviszonyban, ahol minimálbérre, vagy garantált bérminimumra volt bejelentve.