Négy a bohóc

Tekintsük át gyorsan R. Antal figyelemre méltó karrierjének csúcspontjait, így talán könnyebben tudjuk értelmezni fenti mondatát. A kezdetek kezdetén az akkor még nem helikopterező és „nem urizáló parasztgyerek” (saját meghatározása szerint) nagy lelkesedéssel és kevés hozzáértéssel irányította a bér kommandót és megismertette az országgal az „elvárt béremelés” fogalmát. R. Antal törvényi háttérrel megfenyegette a teljes üzleti szektort: ha, nem a központi elvárásoknak megfelelően alakítják a béreket, akkor a kommandó fellépésének következményeként a vállalkozói társadalom állami retorzióra számíthat.

Emberünk sokszor felszólalt a parlamentben, minden nap nyilatkozott az "elvárt béremelést" lelkesen támogató állami híradónak, és rendszeresen tájékoztatta a kormányfőt az általa vezényelt csapat tevékenységéről. Emlékezzünk a jelszóra is: „senki nem járhat rosszabbul”. Azóta már tudjuk, hogy sokan, nagyon sokan kerültek a csak viszonylagosan biztonságos oldalról az örök vesztesek kategóriájába, és a szegények száma ma is folyamatosan növekszik.

A kommandós cirkuszon az ország egyik fele hangosan röhögött, a másik fele szolidan mosolygott. A kísérlet és az ifjú parancsnok csúfosan megbukott, Antal fiú leszerelt, de hamarosan ismét megtalálta őt a feladat. Szolgálta népét polgármesterként, képviselőként, bizottsági elnökként, frakcióvezetőként. Szakmai elismerésben is részesült: Hagelmayer-díjat kapott. Ezt a díjat azok a kaphatják, akik kimagasló, példa értékű teljesítményükkel hozzájárultak az Állami Számvevőszék jogállami és társadalmi súlyának, szakmai tekintélyének kialakításához, részt vettek az intézmény szervezetének megújításában, a nemzetközi kapcsolatok építésében, továbbá kiemelkedő pénzügyi ellenőrzési tevékenységükkel hozzájárultak a közpénzek hatékonyabb felhasználásához. Nem vitatható, hogy főhősünk részt vett a közpénzek elköltésében, a kérdés csak az, hogy milyen módon és kinek az érdekében? A vélemények megoszlanak…

A 2015. év kezdetén ismét támadásba lendült a lelkes katona. Megneszelte, hogy nem csökken a péktermékek ára, miközben az üzemanyag jóval olcsóbb lett. (Mintha a zsemle ára nagy részben a benzin árától függne).  „A jövő héten egyeztethet a Fidesz-frakció a Magyar Pékszövetséggel és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségével arról, hogy az üzemanyagok árának mérséklődése mekkora költségcsökkenést jelent számukra.”- így beszélt R. Antal, a párt mindenese, és megfújta a harci kürtöket. Pillanatokon belül megalakult a kifli kommandó, amelynek parancsnoka a sokszor kipróbált Tóni lett.

Az „elvárt béremelés” után beépült a kormányzati szakzsargonba és a köztudatba az eddig ismeretlen „elvárt árcsökkentés” fogalma. A kifejezést értelmezni nem igazán lehet, de sok ilyen ostoba üzenettel megismerkedtünk már azóta. Természetesen ez a Rogán-hadjárat is megbukott, és aki nem légi járművel jár haknizni, az tudja, hogy az élelmiszerárak ma már milyen magasan szárnyalnak. Telt-múlt az idő és 2018 áprilisát követően R. Antal miniszter lett (Miniszterelnöki Kabinetiroda vezető), miközben hites felesége sikeres vállalkozóvá vált. Hipp-hopp.

A helikopteres balhé után R. Antal visszahúzódott (jól is tette), de most ismét meghallotta a harci dobok pergését, megérezte a puskapor szagát és azonnal a fővárosi választási kommandó élére állt. A politikai ellenfél becsmérlésén túl azt is megtudtuk tőle, hogy „a kommunizmushoz hasonló világideológiát látunk: ez a zöld ideológiába van becsomagolva, de azért hozzáteszem, hogy ez olyan, mint a görögdinnye. Kívül zöld, belül viszont piros” (bölcs parasztemberi meglátás).

Egyébként meg téved R. Antal: nem három, hanem négy a bohóc. Berkihez illetve Puzsérhoz csatlakozik R. Antal (Hagelmayer-díjas parasztgyerek) és B. Zsolt (műsorvezetőnek álcázott kártevő). Így négyen tényleg cirkuszi porondra valók. Persze lehet, hogy a közönség ott sem értékelné sokra nívótlan produkciójukat!