Ujhelyi: a piros-zöld összefogás garancia az európai minimálbér megvalósítására 

Az európai választási kampány egyik kiemelt ígérete az ellenzéki oldalon az európai minimálbér megteremtése. Az MSZP-Párbeszéd szövetség mellett a DK és az LMP is ezzel kampányol. Van különbség az ígéretek között?

Annyi mindenképpen, hogy mi nem csak általánosságban beszélünk és szlogeneket puffogtatunk az európai minimálbér bevezetésének szükségességéről és lehetőségéről, hanem konkrét vállalásokat és számszerűsített javaslatokat is az asztalra tettünk. Érezhető, hogy a növekvő szociális és jövedelmi különbségek egyre nagyobb feszültséget okoznak az egyes tagállamokban és az Unió egészében is. Ennek a konfliktusforrásnak a csökkentése érdekében van szükség arra, hogy a szociális jogok területén is egységes szabályok érvényesüljenek, amelyek valódi fizikai és megélhetési biztonságot nyújtanak minden uniós polgárnak. Ez a Szociális Európa programja, amely régi célja az európai szocialistáknak. Annak idején ezzel a feltétellel támogattuk a jobbközép Jean-Claude Juncker bizottsági elnökké választását is. A szociális jogok pillére további jogokat és hatékonyabb jogérvényesítést biztosít az EU polgárainak. Az MSZP és a Párbeszéd piros-zöld szövetségének átfogó európai programja van: ebben a minimális bér csak egyetlen elem; szerepel benne a minimál-nyugdíj, az egységes európai egészségügyi minimumszolgáltatás rendszere, a szociális alapú európai diák- és hallgatói ösztöndíj, vagy a területalapú támogatás mértéke is.  

Maradjunk most a „minimális bérnél” és tegyük tisztába, mit is jelent az Önök olvasatában ez a kifejezés?

Azt, hogy ennél a meghatározott összegnél kevesebb az EU egyetlen tagállamában sem lehet a munkavállalóknak fizetendő bér, vagyis az adott országban fizetendő minimálbér. Magasabb lehet, ha egy tagállam így dönt és van rá lehetősége, de alacsonyabb semmiképpen sem. A Szociális Jogok Európai Pillére is kimondja, hogy „a munkavállalóknak joguk van tisztességes megélhetést nyújtó, méltányos bérezésben részesülni. Megfelelő összegű minimálbérről kell gondoskodni annak érdekében, hogy a munkavállalók a keresetükből – az adott országban uralkodó gazdasági és szociális viszonyok közepette – ki tudják elégíteni saját szükségleteiket és családjuk szükségleteit.” Hozzá kell tennem, hogy Orbán Viktor ezt a szociális pillért támadta korábban és nevezte valamiféle sötét összeesküvés „lopakodó hatáskörelvételének”. Erről szó sincs. Egy együttműködő európai közösségben a polgárok és a dolgozó emberek minél erősebb szociális és fizikai biztonságáról. Mi azon vagyunk, hogy ezt megvalósítsuk. Erre egyébként nekünk komoly esélyünk is van, hiszen egyedül mi vagyunk Magyarországon az Európai Szocialista Párt tagjai, akiknek esélyes csúcsjelöltje van Frans Timmermans személyében. Az ő személyes vállalásai és programpontjai között pedig a szociális Európa víziója szintén fontos szerepet tölt be.

Hány embert érintene ma Magyarországon az MSZP-Párbeszéd minimálbéres javaslata?

Ma valamivel több mint egymillió munkavállaló dolgozik bruttó 149.000 forintos minimálbérért Magyarországon. A mi Európánkban a minimális bér bruttó 750 euró.

Ez a 750 euró nem hangzik túl soknak.

Euróban számolva talán kevésnek hangzik, ám ez mai árfolyamon nagyjából bruttó 240.000 forintnak felel meg. Ez az a szint, amely szerintünk jelenleg garantálná, hogy a dolgozó emberek azokban az országokban biztonságosan meg tudjanak élni minimálbéres fizetésükből, ahol jelenleg ennek mértékét alacsonyabban határozták meg. Csak, hogy világos legyen: ez a jelenlegi magyarországi minimálbérhez képest hatvan százalékos növekedést jelentene.

Európai összehasonlításban ez a minimálbér összeg magasnak számít?

Huszonkét olyan uniós tagállam van jelenleg, ahol van minimálbér. A magyar minimálbérnél (470 euro) csak a román (446 euro), a lettországi (430 euro) és a bulgáriai (286 euró) alacsonyabb. A legmagasabb Luxembourgban: több mint 2071 euró. A huszonkét minimálbéres tagállamból jelenleg tíz tagállamban magasabb a minimálbér 750 eurónál, így a szocialisták javaslatának bevezetése elsősorban a kevésbé fejlett tagállamok felzárkózását szolgálná, csökkentené a munkaerő elvándorlását, és növelné a jólétet.

Katharina Barley, a német szociáldemokraták EP-listavezetője, amikor Budapesten járt az MSZP meghívására ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ez nem egységes mérték lenne, hanem tagállamonként eltérő, mindenhol az átlagbér hatvan százaléka körül lenne.   

Ugyanarról beszélünk, csak más megközelítéssel. Jelenleg kidolgozás alatt áll az európai minimálbér meghatározásának szabályrendszere, amelyben valóban van egy olyan elképzelés, miszerint ennek az összegnek minden tagállamban az országos átlagbér 60 százaléka kell legyen. Mi máshonnan közelítünk első lépésként, egyfajta kelet-európai dimenzióból. Mi azt mondjuk, hogy a munkaerő kivándorlását, az Unión belül meglévő szociális és jövedelmi különbségeket első lépésben úgy lehetne legjobban csökkenteni, ha uniós szinten egységes mértékben határoznánk meg a minimális bért. Ez a mi konkrét javaslatunkban bruttó 750 euró, vagyis nagyjából 240ezer forint. Gyorsan hozzáteszem, hogy 2017 elején az Európai Parlament szociális bizottsága kidolgozott már egy javaslatot, amelyben a hivatkozott hatvan százalékos elv szerepelt, ezt a kitételt azonban a Fidesz pártcsaládjához tartozó néppártiak kiszavazták a szövegből. Ezért is közelítünk máshonnan.

Mikortól lépne életbe Önök szerint ez a javaslat? Mennyi idő kellene a megvalósításához?

Van még teendő, hiszen ehhez a minimálbér adóterheit csökkenteni kell, a kis- és középvállalkozások járulékterheit mérsékelni kell, európai szinten ki kell dolgozni a multik adóztatását, és a társadalmi szolidaritás elvét is érvényesíteni kell, hiszen a kormány jelenleg ugyanolyan kulccsal adóztatja az alacsony és a magas jövedelmeket. Vagyis nem ígérhetem, hogy az újonnan felálló Európai Parlament első ülésnapján elfogadjuk majd az erre vonatkozó javaslatokat, de ha nem a konzervatívok és főleg nem az Orbán-féle populisták, hanem a Timmermans vezette szociáldemokraták kerülnek többsége az EP-ben, akkor jó eséllyel fel tudjuk gyorsítani a folyamatokat. Ehhez az kell, hogy a magyar választók a piros-zöld szövetségre, az egyetlen közös listára szavazzanak. Az MSZP és a Párbeszéd összefogása garancia arra, hogy az EP két különálló frakciójában is tenni tudunk a megvalósításért.