Titkosítják az építési engedélyeket
Az Építési és Közlekedési Minisztérium által most közzétett jogszabálytervezet lehetetlenné tenné, hogy a nyilvánosság értesülhessen a kiadott építési engedélyekről, döntésekről. Eddig az ÉTDR nevű elektronikus építéshatósági rendszer általános tájékoztatási felületén bárki megnézhette a beadott építési engedélykérelmeket, az ezekkel kapcsolatos döntéseket, és mellékletként letölthette akár a tervek egy részét is. Ha megszűnik a tájékoztatási felület, a hatályba lépéstől kezdve a teljes tartalma visszamenőlegesen is elérhetetlenné válik. Kinek, kiknek, az érdekében akar titkolózni Lázár János minisztériuma?
Derült égből villámcsapásként érte az építész szakmát ez az újabb, fű alatt bejelentett döntés. Eltér István, a Budapesti Építész Kamara elnöke legalább annyira tanácstalan a minisztériumi szándékokat illetően, mint a megkérdezett kivitelezők. A kamarai elnök óvatos, nem akar feltételezésekbe bocsátkozni, milyen érdekkörök „megrendelésére” születhetett a javaslat. Úgy gondolja, ha van is valamilyen hátsó szándék a 312/2012-es kormányrendelet módosítása mögött, előbb-utóbb ki fog derülni.
„Ahhoz, hogy a maga területén mindenki tájékozottan tudjon fontos kérdésekben dönteni, annak legfontosabb feltétele a nyilvánosság” – mondja Erő Zoltán, Budapest főépítésze. Korábbi tapasztalataira hivatkozik, amikor arról beszél, hogy mindig is megvolt az építészet szakmai nyilvánossága. A rendszerváltás előtt is, de utána is számtalan tervtanácson vett részt, amelyek nem csak a szakma, hanem a nagyközönség számára is nyitottak voltak. Ma ezeket a fórumokat hiányolja.
A főépítész úgy látja, egy ilyen döntéssel a városi demokrácia kerül veszélybe, és hogy érthető legyen, egy hasonlattal kezdi: úgy gondolja, ebben az esetben sem szabadna átesni a ló másik oldalára, a nyeregben kellene maradni. A ló egyik oldala az, amikor senkinek nincs semmibe beleszólása. Nincs információ, történik az építésügy területén, ami történik. A kertvárosban megjelenhet egy nagy gyár, az embereknek fogalmuk sem lehet arról, mi történik körülöttük, terveznek-e valakik, valahol, valamit telepíteni a lakókörnyezetükbe. A ló túlsó oldala, amikor mindenki mindenbe beleszólhat. Akkor nem lehet egy vonalat sem húzni a városban, nem lehet egyetlen új villamosvonalat létesíteni, vagy előbb-utóbb egy buszmegálló sem épülhetne. Mindenki bármit megakadályozhat. A közösség érdekei könnyen szembekerülhetnek az egyéni érdekkel. Példaként azt mondja, képzeljük el, ha a Nagykörút minden lakója zajosnak találja a villamosokat, megszüntethetik a tiltakozásukkal a tömegközlekedést? Éppen a közelmúltban került a Közgyűlés elé a dunai hajók ügye. Elég nehéz volna elképzelni a városképet dunai hajók nélkül, de a part közelében lakók most éppen azért lobbiznak, hogy éppen az ő házuk előtt ne lehessen kikötő.
A város főépítészeként azt szorgalmazná, hogy a városfejlesztés szereplői között legyen szorosabb együttműködés. Sajnos manapság ezzel sincs minden rendjén. Erre is szolgál egy példával: a rákosrendezői terveket említi, a dubaji beruházók konkrét terveiről semmiféle információval nem rendelkeznek, ha az ÉTDR tájékoztatási felülete is megszűnik, még az informálódás megmaradt morzsáitól is megfosztják a szakembereket.
„A döntéshozatalhoz vezető út nyilvánosságának újabb korlátozását sérelmezem, anélkül, hogy azt latolgatnám, milyen hátsó szándékok mozgathatják a törvényhozót. A döntéshozatalhoz vezető út válik kritikussá. Márpedig az, hogy kik milyen építési folyamatokat terveznek ebben az országban, nagyon is a közre tartozó ügy” – mondja Erő Zoltán, Budapest főépítésze.
